A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
45 nem. Ez még nekünk szokatlan. Veszély is jár vele, mert papok és hívek egyaránt túlléphetik a határt s nem találnak a helyes útra. Krisztus szava legyen nekünk útmutató: "Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy a törvényt megszűntessem. Nem azért jöttem, hogy megszűntessem, hanem hogy beteljesítsem" (Mt. 5,17). Krisztus maga is alávetette magát az akkoriban érvényes törvényeknek. Még akkor is, hogyha reá - mint Isten Fiára nem voltak kötelezők - hogy ezzel is példát adjon nekünk. De a törvény külső teljesítése nem elég, a törvény szellemét kell követni. Krisztus a farizeusokat mindig éles szavakkal támadta, mert a legapróbb előírást is megtartották ugyan, de helytelen és bűnös volt a lelkületűk. Tartsuk magunkat a törvényekhez, amelyeket eddig kötelezőnek tartottunk és az előírásokhoz, amelyeket a hivatalos Egyház (a pápa és a püspökök) előírnak. Ha kételkedünk benne, hogy kötelező-e számunkra bizonyos törvény, döntsünk a saját lelkiismeretünk szerint. Ha nem tudunk megnyugodni, kérdezzünk meg egy papot, akihez bizalmunk van. Ha őszintén és becsületesen lelkiismeretünk szerint döntöttünk, nyugodtak lehetünk, hogy nem cselekszünk Isten akarata ellen. + ^1# *1# AZ EMBER MISZTÉRIUMA A‘ tudatalattinak és a tudattalannak tanulmányozása szinte kényszeríti korunk erkölcsbölcse- (folytatás az I. lapról) lőit, hogy újrafogalmazzák tanaikat a szabad elhatározásról és a felelősség kérdéséről. De az ezekre vonatkozó régi felfogás kapuit döngette a tudományos vizsgálatokat megelőzően a regény- és drámaírók serege (hogy a filmvilágról ne is beszéljünk). F r e ud ilyenformán lett felhívás arra, hogy Szofok- lészt, Euripidészt (esetleg Racine-t) újraolvassuk... John Stuart Mill korában a kísérleti tudományok nevén csak a fizikát és kémiát értették. Arra törekedtek, hogy kémiai reakciókat létesítsenek, amelyekből a fizikával együtt aztán megmagyarázhatók és levezethetők a természet törvényei. Kereső tapogatózásuk, emberi kutatásuk láza róluk ragadt rá a lélektan és társadalmi tudományok művelőire. A jellem, a vérmérséklet, az öröklés kérdései képezték vizsgálataik tárgyát s azt kutatták, hogyan reagálnak, milyen mértékben hatnak egymásra adott esetben. Az ókori görög elv öntudatlan követői voltak: "Ha előidéztük az okot, előidézzük az okozatot is." Munkáik a determinizmus vizére sodorták őket, ám ennek ellenére sem adtak végleges választ az ember titkára - megfigyeléseik T
