A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-06-01 / 6. szám

39 G ertrúd Jézus Szíve tisztelete az Egyház liturgiájában to­vábbélő Krisztus misztérium át érti meg mélyebben, mint közép­kori lélek. - A domonkosrend középkori óriásainál "nagy" Albert és sziénai Katalin a tisztelet kimagasló egyéniségei. Az ezerhétszázas évekig a Jézus Szíve tisztelet hullámszerű­en hol letűnik, hol felbukkan, mint megint népszerű ájtatossági for­ma. A kartaúzi atyák legbuzgőbb terjesztői, az úgynevezett devóciő m ödéma (újszerű áhítat) képviselőinek segítségével hódít teret a tisz­telet. A bencés Blőziusztől jut el S z al éz i Ferenchez, aki aztán vi- zitáciős apácáinak lelkiségét tölti meg beható an ezzel. Az újonnan alakult Jézustársaság tagjai és aszketikus írói is lelkes hívei a Jézus Szíve tiszteletnek s a vizitáciős apácákkal együtt az ő rendjüknek van nagy szerepe abban, hogy a Szent Szív tisztelete helyet kap az Egyház nagynyilvánossága előtt. A Szent Szív liturgikus kultuszának nagy apostola Eudes János, aki Mária Szeplőtelen Szíve kultuszát terjeszti, de az ő buzgólkodá- sára kap a Jézus Szíve tisztelet külön mise- és breviárium! szöveget. A tisztelet végső formájának kialakulásához a vizitáciősnővér Ala­coque Mária-Margit személye kapcsolódik. Paray le Monial zárdá­jában kapott magánkinyilatkoztatásai nem forrása és oka a nyilvános tiszteletnek, de nagyb an hozzájárultak terjedéséhez és ájtatossági formáinak kialakulásához (engesztelés eszméje: az isteni szeretetet főként az Oltáriszentségben érő sérelmekért). Három korabeli jézus­társasági atya neve is elválaszthatatlanul hozzákapcsolódott a Jézus Szíve tisztelethez: de la Colombiére, Mária-Margit lelkiatyja, Croi- set, a Szent Szívről szóló első modem teológiai értekezés szerzője és Gallifet, aki a tiszteletnek jóváhagyásával kapcsolatos ügyek pro- mótora volt Rómában. • Az egyházi jóváhagyás a tisztelet Jézus Szíve ünnepének és áj­tatossági formájának az egész Egyházra kiterjedő hivatalos engedé­lyezését jelentette. Sokáig váratott magára. VI. Plusz ugyan tekinté­lyével megvédte a tiszteletet a janzenisták támadása ellen, de ünne­pét nem tudta kiterjeszteni, mert a Szent Szív tiszteletét kifejtő szö­vegben a szívet szerencsétlenfogalmazással a szeretet princípiumá­nak és "szervének" írták s úgy látszott, mintha a tisztelet ezen az állí­táson alapulna. XIII. Kelemena lengyel püspökök számára akkor engedélyezi a nyilvános ünnepet, amikor azok beadványukból az elő­zőén kifogásolt magyarázatot a szívről kihagyták. így kapta meg az ünnep megölésének lehetőségét egy, a Szent Szívről nevezett római A TISZTELET TÖRTÉNETE (folytatás all. lapról) T

Next

/
Oldalképek
Tartalom