A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-06-01 / 6. szám
29 gyakorlatról jönnek vissza, ahol földrefekve, klasszikus vagy modern zene aláfestésével próbálták élményszerűvé tenni bennük Isten fiainak szabadságát. De nincs könnyű helyzetben ez az új valláspedagógia azért se, mert töretlen utakon jár, bár helyes cél felé halad. A kísérletezések közepette nem tévesztheti szem elől azt sem, hogy egy racionalizált és teologisztikus képzéstől elfordulva könnyen a másik végletbe lendülhet: az érzelmek vallásosságának abba a ferde világába, amely nem kevésbé merevítheti lelki életét az élményhajszolás szintjére, a- hol tárgyi alappal nem rendelkező hangulati igény lesz a vallás. Ennek útvesztőiben pedig a lélek lendülete éppúgyidő előtt megtorpanhat, mint az érzelmekkel nem törődő valláspedagőgia áldozatainál. A nevelés az önmagunkraébresztés folyamata. Az új vallás- pedagógiának új utakon kell vallásos önmagukra ébreszteni neveltjeit. Megadni és elősegíteni azokat az adottságokat, melyek az embert transzcendens, földön és természeten túlutalő énjének tudatára ébresztik. S olyan ismeret- és élményanyag felé tárni ki fejlődő szellemét, mely nyilt és fejlődésre képes: nem sodorja abba a veszélybe, hogy vallásossága életének csak egy megszabott időtartam ára has son. Mert a vallásnak, Istennel való kapcsolatunknak életreszőlő, véget nem érő szenvedélyünkké kell lennie... + j^goston tovább folytatja gon- A dolatait az Örök Igéről: "ő irányítja a tisztán szellemi és a testtel is rendelkező teremtményeket... saját isteni Személyében pedig tulajdonképpen azonos a bölcsességgel. - Azért az emberi nem kezdetei óta mindazok, akik igazságban és jámborságban éltek, részesültek is megváltása gyümölcseiben. .. S mindig voltak is, akik hittek Benne... Ádámtól Mózesig, aztán az ószövetségi időkben... S bár a Szentírás semmit sem említ erről, feltételezhetjük, hogy minden korban voltak más népek is, akik közt Isten igaz és hűséges imádókra talált." NÉLKÜLEM SEMMIT SEM TEHETTEK... Az előbbi szentírási és patrisztikai szövegeket kétféle módon értelmezhetjük. Az egyik - a 16. századtól egészen századunkig elterjedt értelmezés - szétválasztja egymástól a természetes és természetfeletti adományokat. Hasonlóképpen él esenelhatárolja a népek kultúrájában az emberi bölcsesség és a vallásos hagyomány terülePOGÁNY ÉRTÉKEK (folytatás a 19. lapról) i
