A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-05-01 / 5. szám
27 ország három nyelvet használ, amelyek egymástól is teljesen elütöttek. Csaklatinés görög Szentírásokat használtak a templomokban, ahol keresztények voltak. De a lakosság jórésze mohamedán. Csak a háború után fejlesztették ki az egységes albán nyelvet, ezen azonban még nem adtak ki Szentírást. Rudolf és Márk csak a Szentírás egyes részeit vitték magukkal a három albániai nyelven, ezt is füzetek alakjában. A vámon szerencséjükre még csak ki sem nyitották bőröndjüket, mert szigorúan tiltotta a törvény a nyomtatványok bevitelét. Örömük azonban nem sokáig tartott, mert csakhamar rájöttek, hogy semmit sem tudnak kezdeni a becsempészett kiadványokkal. A rendőrség miatt ugyanis mindenki félt bármit is elfogadni külfölditől. Még csak hozzá sem nyúltak a füzetekhez, mikor kínálták nekik, hanem kezüket gyorsan elkapva a hátuk mögött kulcsolták össze. Egy püspök, akinek Rudolf Szent János evangéliumát akarta átadni, úgy sarkon fordult, mintha mérget kínált volna neki. Elkeseredésükben az ablakpárkányokon hagyták a nyomtatványokat az utcán és a hivatalokban. Arra gondoltak, hogy így talán el meri vinni valaki. Nagy rémületükre azonban két rendőr érte utói autóbuszukat s tudni akarták, kik hagyták el ezeket a röpiratokat? Márk és Rudolf nem akarták kellemetlen helyzetbe hozni utitársaikat s bevallották, hogy ők voltak. Csak annyi történt, hogy komolyan meg kellett ígémiöks felhagynak albán útjukon ezzel a "politikai" tevékenységgel s visszakapták a nyomtatványokat. Egyetlen egysem hiányzott belőlük... Valahol meglátogattak egy görög ortodox templomot. A pap szerint nekik már volt Szentírásuk új albán nyelven, amit a főoltáron tartottak, de még a látogatóknak is csak messziről mutattak meg. A pap szerint ebből nem is olvastak, csak körmeneteknél használták. Rudolf és felesége egyik oroszországi útjukon, amelyre különösen nagy szállítmányt vittek magukkal az új Szentírásokból, ugyancsak közel kerültek a letartóztatáshoz. Nagyon gyanakodva fogadták őket a határőrök s részletesen értesülve voltak előző útjukról. Órákba telt, míg átvizsgálták autójukat, a motort, a kerekeket, kerékfedőket sem hagyva ki az ellenőrzésből. Az egyik vámőr közben állandóan arcukat figyelte, nem ár ülj ák-e el magukat. Rudolf azonban még segített is a vámosoknak, miközben felesége állandóan imádkozott. Csodával határos, hogy az alapos vizsgálat ellenére sem fedezték fel a Szentírásokat, pedig néha csak milliméterekre voltak tőlük. Nem is voltak ügyesebben elrejtve, mint ahogy egy kezdő képes rá.
