A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)

1972-04-01 / 4. szám

©iíipüa© saiMa

A TÖ3BI APOSTOL...

"■ Béky Gellert S.J.

^ «I

Az apostolok prédikálása, hitterjesztő munkássága a harmincas években kezdődött, Krisztus mennybemenetele után.

Először Jeruzsálem volt a központ. A néhány év múlva kitört üldözés azonban szétszórta a fiatal Egyházat. Sokan Szamariába menekültek s így ott is terjedt Krisztus vallása.

Csakhamar megjelennek Antiochiában is az első keresztények. Itt nevezték Krisztus követőit először keresztényeknek.

Szent Pál megtérése még inkább meggyorsította az evangélium terjedését. A hatvanas évek derekán már az egész római birodalomban találunk keresztény egyházközségeket.

Az első keresztények kétségkívül megtért zsidók voltak. Mivel Krisztus idejében a zsidóság szétszóródása általános volt a Földközi tenger mellékén, ez a körülmény nagyban megkönnyítette az új vallás gyors elterjedését. Ds egyre erősebb lett a pogányságból megtért keresztények számának növekedése is.

*

Az apostolok munkássága csak részben ismeretes előttünk. E- gyedül szent Pálról, szent Péterről, Jakabról és Jánosról vannak részletes és megbízható adataink.

Szent Péter először Jeruzsálemnek volt a püspöke, majd egy i- deig Antiőchiában székelt s végül Rómában telepedett meg.

Szent Pál működési területe már jóval nagyobb volt: Jeruzsálemtől egész Spanyolországig hirdette az evangéliumot.

Az idősebb Jakab Heródes Agrippa alatt halt vértanúhalált Jeruzsálemben (42-ben). O volt az első vértanú az apostolok között.

Az ifjabbik Jakab szintén erőszakos halállal halt meg Jeruzsálemben a hatvanas években. Tőlevan a nevétviselő levél az újszövetségi szentírásban.

A többi apostolról semmi biztos, vagy legalábbis igen kevés biztos adatunk van.

Azt azért mégis tudjuk valamennyiről, hogy tevékenységük lényege a prédikálás és keresztelés volt. Mindenütt, ahol csakmegfor-