A Szív, 1972 (58. évfolyam, 1-12. szám)
1972-03-01 / 3. szám
30 gyeket mozgassak, ha szeretetem nincs, mit sem érek. Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek, s vessem oda testemet, hogy elégessenek, ha szeretetem nincs, mit sem használ nekem... A szeretet soha el nem múlik. A prófétálás megszűnik; a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Tudásunk csak töredékes, töredékes a prófétálásunk is. Mikor azonban eljön a beteljesedés, véget ér az, ami töredékes... Ma még csak tükörben látunk, homályosan: akkor majd színről-színre... Most megmarad a hit, remény, szeretet, ez a három, de köztük legnagyobb a szeretet. Törekedjetek a szeretet- rel"(v. ö. 1. Kor. 13) Ez röviden Szent Pál’evangéliuma', amelyet az Úr Jézus nyilatkoztatott ki neki. Tizennégy levele új fénybe helyezi a négy evangéliumot. Egészbiztos, hogy a keresztények már a hetvenes évek derekán ismerték az apostol írásait. Szent Péter maga is említi második levelében: 'így írt nektek a neki juttatott bölcsességgel szeretett testvérünk, Pál is minden levelében'. De azt is megjegyzi, hogy 'akad azonban némi nehezen érthető is' bennük. (2. Pét. 3,15-16) Ezt aztán a tudatlanok és a hitben ingadozók vesztükre elferdítik, akárcsak a többi írásokat. Az Egyház kétezer éves története fényesen igazolta az első pápa ezen rövid megállapítását. Mélységben, gazdagságban talán csak szent János írásai vetekednek szent Pál leveleivel. A Szentlélek valóban nem mérte fukar kézzel ez esetben isteni ajándékát. Annyira zsúfolva vannak ezek a levelek a kinyilatkoztatás drága kincseivel, hogy a katolikus teológusok kétezer éve nem győzik hordani belőlük a sok drágagyöngyöt. S minél többet merítenek belőlük, annál bőségesebben árad a fény. - Igazán majd csak a mennyei boldogságban fogjuk tudni teljesen megérteni és meglátni az írások isteni szépségét és kimeríthetetlen gazdagságát. Mai ember imája Uram, Te úgy akartad, hogy munkatársaim, akikkel együtt töltöm a nap sok óráját, felebarátaim legyenek. Mi nem kerestük volna egymás barátságát, de most összetartozunk, tehát részt veszünk egymás életében, örömében és bajában. Add, hogy megismerjük a felelősséget, amellyel tartozunk egymásnak, őrizz meg attól, hogy egyéni érdeket hajhásszunk. Segíts át a feszültségeken, amelyek a napi együtt- létböl szükségképpen adódnak. Neked ajánljuk mindenekelőtt fiatal munkatársainkat és tanulóinkat. Felvették őket az üzembe és életükben először meg kell állniuk saját lábukon. Ez nekünk is nehéz órákat okozott. Add, hogy most felidézzük magunkban ezeket az órákat amelyek az ő óráik is.
