A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-12-01 / 12. szám
24 P. Király István, S.J. A szentmiseáldozat és a szentáldozás az a nagy eszköz, amely által Jézus a világ végéig közölni akarja az emberekkel a szeretet ajándékát. De nemcsak szeretedet adnekünk, Jézus az Oltáriszent- ségben, hanem össze is akar bennünket gyűjteni, kötni, forrasztani, hogy egy népet, egy testet, egyházat alkossunk mindnyájan, akik hiszünk benne és testét esszük és vérét isszuk. Az Úr Jézus felejthetetlen szavai között van egy, amelyik leginkább kifejezi, miért élt, szenvedett és halt meg ezen a földön. Az utolsó vacsorán hangzottak el ezek a szavak, amikor a Mester tanítványaiért és híveiért imádkozott. A szentírásmagyarázők az "egyház egységéért való imának" szokták ezt nevezni, mivel az ima legfőbb, ötször is megismételt kérése az, hogy "egyek legyenek"az apostolok, és a hívek. Az Üdvözítő nyilvános működése folyamán fokozatosan kinyilatkoztatta szívének ezt a legforróbb óhaját, végső szándékát, célját. Már a jó pásztorról szóló példabeszéddel elárulta, hogy egy akolba és egy pásztor vezetése alá akarja terelni az embereket. Még életét is feláldozza azért, hogy ez az egység megvalósuljon. (Ján. 10, 15-16). Öt nappal szenvedése előtt pedig ezeket mondta; - En pedig, ha fölmagasztalnak a földről, mindenkit magamhoz vonzok... E szavával nemcsak azt jelzi, hogy kereszthalállal fog meghalni, hanem azt is kifejezésre juttatta, hogy áldozatával össze akar- ja gyűjteni, és magához akarja vonzani az embereket, faji, társadalmi és nemzeti különbség nélkül. (Ján. 12, 32-33). Szent János evangélista, aki legjobban ismerte az Üdvözítő szívének titkait, azért hangsúlyozza: - Jézus meghalt, hogy Isten szétszórt fiait egybegyűjtse (Ján. 11,52). Tanítványait is arra hívta a Mester, hogy munkatársai legyenek ebben az egyesítő munkában, összegyűjtő munkában ezekkel a szavakkal: - Gyertek, kövessetek és én emberhalásszá teszlek benneteket... (Mk. 1,17). Jézus "EGY KENYÉRBŐL ESZÜNK..."