A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-02-01 / 2. szám

20

P. Király István, S.J.

Szeretettel teljes Szív 24. •

I Am ilyen mértékben előrehaladunk az isteni szeretet megismerésében, olyan mértékben fejlődik, növekszik a mi viszontszeretetünk. Ez azt kívánja tőlünk, hogy valamiképpen próbáljunk belenézni az Isten belső életébe. De hogyan lennénk erre képesek mi gyarló, emberi eszközeinkkel, emberi értelmünkkel, mely olyan mérhetetlenül messze van az isteni valóságtól?Attól az .Istentől, akiről azt mondja az apostol, hogy "megközelíthetetlenfényességben lakozik" (I Tim. 6,16). Csak emberi módon férhetünk hozzá; ember- szabású gondolatokkal, érzelmekkel.

Azért lett emberré az Isten Fia, hogy emberi szavakkal, emberi tettekkel nyilatkoztassa ki nekünk a Mennyei Atyának titkát; magy szeretetét irántunk. Ez az örömhír, evangélium, amit szent János így fogalmazott meg; - "istent soha senki sem látta, az Egyszülött Isten, aki az Atya keblén van, Ő nyilatkoztatta ki" (Ján. 1,18). Jézus nemcsak szóval hirdette, hogy a Mennyei Atya szeret bennünket, (a tékozló fiút éppúgy, mint a hűségeset; mindenkire gondot visel any- nyira, hogymégegy hajszál se vész el a fejünkről az O tudta nélkül), hanem elsősorban tetteivel bizonyította be, hogyan szeret bennünket az Isten. Egyszer azt mondta Jézus Fülöp apostolnak, aki arra kérte Őt; - "Mutasd meg nékünk az Atyát" - "Fülöp, aki engem látott, látta az Atyát is" (Ján. 14,8-9). Más szóval; - aki látta, hogyan szeret Jézus, az megismerte, hogyan szeret bennünket a Mennyei Atya. Jézus többször hangsúlyozta ezt; - "Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket" (Ján. 15, 9). Főpapi imájában pedig arra kéri az Atyát; - "ismerje meg a világ, hogy Te küldtél engem s hogy szeretted őket, amint szerettél engem...." (Ján. 17, 23). Ennél világosabban nem lehetett kifejezni azt, hogy Jézusban a Mennyei Atya beszél, cselekszik, jelenik meg közöttünk, és kifejezi irántunk való szeretetét, látható, fogható, érzékelhető módon.