A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-02-01 / 2. szám
16 A háború utolsó hónapjai és az összeomlás ilyen körülmények között találta őket és menekültek Nyugat felé. 1945. áprilisában a sors Mária Zellig sodorta őket. Hallottak valamit a híres búcsújáróhelyről és az alig öt hónapos leánykájukkal bementek a kegytemplomba. Akkor már hetek óta rótták a menekülés országúját. Egy szertezüllő család tagjai voltak a sok tízezer másik család között. Ott ültek egy padban, tisztes távolban a csodás Mária-kép előtt, a- mikor a férfi mondását idézve, szíven ütötte őket az isteni kegyelem. A sötét, bolthajtások alatt úgy ültek ott, mint két ázott veréb fiókájukkal. Rájuk illett Kari Capek híres regényének címe; - Mi lesz veled, emberke?- Valamit adni kellene a csodatevő Máriának, ha kisegítene bennünket ebből a bajból, - suttogta a férfi, mire felesége, akin látszott a mély megindulás csak annyit válaszolt:- Nem, ha kisegítene, hanem adjunk most, minden feltétel nélkül.- Nincs semmink, csak ígérni tudunk.- Hát ígérjünk. ígérjünk valami nagyot, valami nagyon szépet, aminek az Isten Anyja is nagyon örülne... Hosszú gondolkodás után a fiatalasszony reszkető hangon mondta a szavakat, amik gyökeresen megváltoztatták jövendő életüket;- ígérjük meg, hogy ezt és születendő gyermekeinket igazán vallásosan fogjuk nevelni. így tettek fogadalmat a Mária-zelli Szűz előtt. A sors a fiatalpárt néhány év után Ausztráliába vetette. Akkorra már megszületett a második gyerek is, egy fiú. Amikor aha- jó letette őket a legelső kikötőben, asszony elveszítette meg nem született harmadik gyermekét is és a hajóról egyenesen a kórházba vitték szinte haldokolva, a két gyerek pedig kanyaró-gyanús an a fertőző osztályra került. A fogadalom beváltása Ausztrál iában. azt hitték mindennek vége. Az Valahogy sikerült az orvosoknak megmenteniük az anyát, a két gyerek is felépült és kezdetét vette a gigászi küzdelem a létért. Egy idegen országban, nyelvtudás nélkül, egy öt- és egy négyéves gyerekkel, vallással szemben legjobb esetben közömbös társadalomban, ahol a felekezeti iskolák még csak államsegélyben sem részesültek és %y a tandíjak a kereseti arányhoz viszonyítva csillagászatiak voltak, ugyanakkor az állami iskolák díjtalanok.