A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-10-01 / 10. szám
39 Nálam megbízhatatlanabb hiteleződ még aligha akadt, de a múltban mindig azt hallottam Rólad, hogy mindig hajlandó vagy üzletet kötni velünk. Nos, nekem, szükségem van egy üzletvezetőre, aki átveszi életem irányítását, mert nyilvánvaló, hogy én egymagám képtelen vagyok a visszatérésre. Lehet, hogy már elkéstem ezzel, de ha Te segítesz, megpróbálom... Mikor befejeztem, visszatértem az épületbe és bejelentettem, hogy távozni kívánok. Tudtam már, mit kell tennem. Akövetkezőhat hónapot idős szüleimnél töltöttem. Pénzem nem volt, barátom kevés, és feleségem válni készült, egyedül Istenbe kapaszkodhattam. Ezekben a hónapokban csak a szomszédos templomot látogattam és hosszan sétáltam. Csönd vett körül, amit csak a vonat fütyülése tört meg időnként, s ez felidézte bennem csavargó barátom emlékét és a lélekbehatő kérdést, ami ő tett fel nekem. Az erdőkben végzett sétámhoz magammal vittem két társamat: a szentírást és régi bicskámat. Egy ideig olvasgattam, utána nekiálltam egy fadarabot farigcsálni. Ez segített az Isten szaván való elmélkedésben. Felvettem egy piszkos faágat, s addig farigcsáltam, míg lefaragtam róla a kérget, s csak a tiszta fehér fa maradt meg. Ez saját helyzetemre emlékeztetett. Az én életemről is lassan lehullott a fekete kéreg. Ezekben a hónapokban semmi vágyam sem támadt az ivásra, azonban állandóan remegtem. Egy nap a szentírás mintha csak hozzám beszélt volna: - Maradj csendben, és tudd meg, hogy én vagyok az Isten... Ezt újból és újból elismételtem. Lassan idegességem lecsillapodott és végül teljesen megszűnt. Még mindig nem volt azonban semmi önbizalmam sem. Szerettem volna ismét elkezdeni az üzleti életet, de nem volt hozzá bátorságom. Egy nap a szentírás másik idézete vált hirtelenül tudatossá előttem: - Ha Isten veled, ki ellened... ? Megígértem Istennek, hogy másoknak fogom szentelni életemet, ha még egyszer lehetőséget ad nekem arra, hogy szőlőjében dolgozhassak. Ez megindította a történések folyamatát. Feleségem visszatért, hogy segítsen engem. Munkát kaptam egy bankban Miami Beachen. Többet nem nyúltam az italhoz. Lépésről- lépésre haladtam felfelé ismét állásomban, míg végül egy atlantai bank meghívott, hogy igazgató-helyettes legyek. Ez a történetem, amelyet elmondok másoknak, Semmiféle nehézség nem oly nehéz, hogy meg ne lehetne oldani, semmiféle akadály nem olyan nagy, hogy le ne lehetne győzni - Isten segítségével.
