A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-07-01 / 7. szám

44

Ezt tapasztaltam is, amikor egy év múlva beutazási engedélyt kértem. Visszautasítottak. Két évre rá megint. Csak öt év múlva engedték meg ismét, hogy betegyem lábamat Csehszlovákiába. Ez idő alatt másutt oly nagyfokúvallásüldözést láttam,amihez képestCseh- szlovákia igazi szabadságot élvezett. (Folytatjuk)

KORUNK ERKÖLCSI KÉRDÉSE/

(Az angliai püspökök közös nyilatkozata a híveket ma különösen fog- lalkoztató erkölcsi kérdésekről.)

Társadalmi igazságosság

az iparban. Atársadalmiigazságosságot már

röviden érintettük, amikor .az "állami jótékonyságot" említettük. Ali. Vatikáni zsinat részletesen foglalkozott vele határozataiban, úgyszintén a két nagy körlevél, Pacem in terris és Populorum Progressio. Itt csak néhány alapvető elvet idézünk fel, amelyeknek mindnyájunkat irányítaniuk kell.

A kereskedelemben és iparban a munkaadó és munkás viszonya nem pusztán gazdasági. Egy ember munkája nem közönséges árucikk, amelyet a piac által megszabott áron lehet adni és venni. Minden munka és termelés elsősorban a közösség javát szolgálja. Minden munkás - bármily szinten - egy személy a közösség életében, mint Isten gyermeke, nem pedig pusztán csak egy statisztikai adat. Az iparnak tehát elősorban erről kell gondoskodnia, hogy azok, akik résztvesznek benne, megélhetéshez jussanak. A bért aszerint kell megszabni, hogy elég legyen az emberi személyhez méltó életmódhoz, családalapításhoz, illetve a család fenntartásához.

Emlékezetbe idézzük, hogy a II. Vatikáni zsinat elítél minden megkülönböztetést, amely az alapvető jogokat érinti, legyen a különbség- tétel alapja társadalmi, művelődési, helyzet, nem, faj, szül, társadalmi osztály, nyelv, vagy vallás. (Az egyház a mai világban, 29).

Ez nem jelenti, hogy együgyűen nem kell tekintetbe vennünk az illető képességét és hasznosságát. Az elsőbbségi jogokat is kellő tiszteletben kell tartanunk. Helytelen azonban, ha a személyekre való tekintet nélkül szervezik újjá, gépesítik, egyesítik, vagy veszik át a vállalatokat. Az állam kötelessége szükség esetén törvényhozással is gondoskodni arról, hogy megvédje azokat, akiknek megélhetése veszélybe kerül, néha a vállalatnál végzett hosszú szolgálat után is.