A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-07-01 / 7. szám
23 mes lett az Aurél névbe, hogy csak azt hajtogatta szüntelen. Hiába jöttek az öreg szülők, rokonok, barátok, hogy közbenjárjanak a két fiatal között. A harc a névért folyt tovább heteken, hónapokon át, áldatlanul. Pedig még egy fontos lépés hátra volt: a koma meg a komá- né kérdése. Mikor ez került terítékre, jött csak a ne-mulass! Szegény kis "nem- is-tudjuk-minek-hívjuk" gyerek néha nagy szemekkel bámulta a két viaskodó szülő-madarat. Okos nagy szemei mintha azt mondták volna; - Milyen bolondok is vagytok ti! Ha tudott volna beszélni, talán ki is mondta volna?! Feri legénykori kebel-barátját és feleségét szerette volna, a Sóder Miskát és a Terit. De a családi betegség itt is kiütközött Angélán. Tervét Angéla szülei is pártolták. Ők valami úrféle embereket szerettek volna. Azért gondolt Angéla kedvenc tanítónőjére, aki azóta férjnél volt egy segédjegyzővel. Milyen szép lenne - ábrándozott Angéla, Aurélkámnak nemcsak olyan falusi koma-kománé rokonsága lenne, hanem úri rokonság. Ez az ábrándozás annyira felfokozta makacsságát, hogy nem volt hajlandó megalkudni kevesebbel. S így folyt a csata már sok-sok hónapja, míg a kicsi "minek-is-hív- ják" kereszteletlenül pogánykodva őbégatott a bölcsőben. Szegény Feri még a munkába is magával vitte családi gondját. Ahogy szántott, boronáit, vetett, ott rágódott belsejében a haragos gond. Küszködött benne a szeretet felesége és gyermeke iránt, a harag és bosszúság felesége képzelődő úrhatnámsága, papja előtti szégyene, hogy már annyit izengetett a gyerek miatt. S ahogy egyszer haragosan ismételgette magában az Aurél nevet, végig futott agyán a "felismerés". Aurél! Hát persze hogy ismerős név... Aurél, hát az a divatmajom segédintéző a Szalánéi birtokon... Szinte látja, hogyan csapta a szelet a falu szépének, az ő Angélájának, mikor még leány volt. Hát ez az! Tán csak nem vót köztük valami, — tépelődöttmagában. Elöntötte a féltékenység. Ez még csak olaj volt a tűzre. A legközelebbi vitánál - pedig szentül fogadta magában, hogy nem teszi - de kicsúszott a száján: - Tudom,mán, miért akarod Aurélnak híni a mi fiúnkat!- Hát csak azért mert nekem tetszik a név! - kontrázott vissza felesége.- Hát az ajampec segédintéző, nem az szaladt annyit utánad? Oszt azt is Aurélnak hítták! ? Angéla olyan vörös lett, mint a pipacs. Elkezdte az örök asszo- nyi argumentumot, a pityergést. Ez le is zárta aznapra a vitát. !
