A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-06-01 / 6. szám
34 András Imre, S.J. "MAGYARORSZÁG MISSZIÓS ORSZÁG?" "Franciaországmissziős ország?"című könyvében Godin abbé Franciaország hitéletét vette szemügyre. A vizsgálódás végső képe mégis megrázó lett; Franciaország "az egyház legidősebb leánya", lakossága olyan tömegesen távolodott el a hittől, a vallástól, hogy a megmaradt vallásos réteg a missziós országokéhoz hasonló kisebbségi helyzetbe került. Suhard párizsi érsek emberi nagyságára vall, hogy a lesújtó jelentést komolyan vette, de nem a kényelmetlen könyv terjesztését akadályozta meg, a szerzőnek sem tett szemrehányást, hanem hathatós lelkipásztori kezdeményezést indított el a bajok orvoslására; a Mission de France-t. A magyarság most ünnepli a kereszténység felvételének 1000 éves jubileumát. Miért alkalmaztuk éppen Magyarországra a francia könyv provokáló címét? A magyar katolikusok történelmi érdeme, hogy a gyermekáldásvállalásával "meghódították"az országot, ezt az ország katolikus lakossága arányszámának növekedése világosan mutatja. Ez az utóbbi 100 évben a következőképpen alakult; Magyarország területén. 1869; 57.4%; 1880; 58.1%; 1890; 58.9%; 1900; 59.6%; 1910; 60.3%___ Csonkám agyarország területén 1920; 66.1%; 1930; 67. 2%; 1941; 68. 2%; 1949; 70.5%. / Újabb vallási adatot nem tettek közzé, de feltehetjük, hogy agyer- mekáldás vállalása a katolikus néprétegben most is jobb,mintmásutt, tehát a katolikusok arányszáma most is emelkedik. A névleges katolikusok szaporodása miatt azonban nem lehetünk derűlátók, hiszen nem az számít, van-e joga valakinek katolikus keresztlevél kiváltására, hanem az; gyakorolja-e vallását. Magyar- országon e kérdés élénken érdekli a marxista valláskutatőkat is. Például kiderítették, hogy a magyar egyetemi fiatalságnak csak kb. egyharmada hívő, a másik harmada a hit és nem-hit között ingadozik és egyharmadának már nincsen vallásos kapcsolata Istenhez. A kutatások - kevés kivétellel - módszertanilag elfogadhatók, nincs
