A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)
1971-04-01 / 4. szám
37 olyan szekér után szalad, amelyik nem akarja felvenni ... Egerszegenegy csizmadia kirakatában látott egy pár igazi, fess csizmát. Felsámfázva, fényes fekete szárakkal. - Hüj, az áldóját, ha én ebbe végigmehetnék a falun... ?! Még be is merészkedett a műhelybe, hogy megkérdezze az árát. S mikor megmondták, mondta magában: - No szervusz csizma! Nekem ilyenre tán sohasem fog telleni... hacsak nem lopok. Mutatga- tottneki amester olcsóbbakat is. De az nem volt csizma, csakcsiz- ma alakú lábbeli. Akkor inkább sohase lesz csizmám, ha csak az olcsóra telik... Ahányszor Egerszegibe ment, mindig elsétált a csizmadia felé, hogy ott van-e még a csizma. S minél többször látta, annál mélabúsabb lett. Már az anyja és nagynénje is észrevették. Először azt hitték tán szerelmes. De nem igen járt a lányok után.- Mi van veled, fiacskám? - Tán szerelmes vagy?- Az bizony, anyám!- Hát nősülj meg, már itt vóna az ideje!- Nem lehet, anyám, mert igen nagy árat kémek a lányért.- Hát vegyél el szegényebbet!- Nem lehet, mert nem lányba vagyok szerelmes!- Táncsak nem a kapufélfába? - szólt bele a nénije.- Hát abba sem, Zsófi néném, hanem a gyönyörű szép ragyogó szárú csizmába!- Vedd meg, ha annyira oda vagy érte!- Miből? - sóhajt Viktor.- Miből? Hátmikor cipőt vennél, amit úgyis kell, vegyél csizmát!- De ez nem akármilyen csizma ám !- Tán csak nem beszélő csizma, - gúnyolódik ismét a Zsófi nénje.-Hát csaknem hogy beszél. Hatszáz forint. Ennyiért akár meg is szólalhatna??-Jaj, szent-mikulás, el ne hagyj! - szörny ülködik az anyja, hát ez egy jó tehénnek az ára!- Lássa, anyám, azért reménytelen az én szerelmem! De a nagy elhatározás megfogamzott a fiúban. Összespórolja, ha addig él is. Minden munka alkalmat megragadott, a rendes béréből is el-elcsippentett mindig valamit. A pénzt betette a postatakarékpénztárba, még egy kis kamatot is hoz. S bizony egy esztendei keserves spórolásába és túlfeszített munkájába került, míg a csizmá-
