A Szív, 1971 (57. évfolyam, 1-12. szám)

1971-03-01 / 3. szám

14 P. Őry Miklós, S.J. Pázmány Péter születésének (1670. okt. 4.) négyszázados évfordulója sokatmondóan esik össze a magyar kereszténység ezeréves ünnepével. Magyaror­szág második apostola, ez a -minden ellenkező látszat ellenére - mais oly modern szellemóriás, annyira sokrétű, annyira tág körben sugárzó egyéniség, hogy ugyancsak nem könnyű feladat kiválogatni a feltoluló bőségből; mit is mondjunk el ebből az alkalomból róla. Vá­rad szülötte egyszemélyben író és nyelvművész, tudós teológus és egyszerű népoktató, papnevelő és iskola alapító, diplomata és állam­férfi, kultúrpolitikus és nemzetnevelő, pap, térítő, lelkipásztor, egy­házfejedelem és apostol. Teljesítményének arányain megtántorodik a krónikás, beleszédül a szemlélő. De ő rendíthetetlen magátólérte- tődéssel "megdöbbentőubi^uitással"(Szerb A.) tud mindenkinek min­dene lenni: - currus et auriga in Israel. Pedig, mint a kortársi le­írásmondja; - "sovány teste nem volt izmos és az unhatatlan munká­ra oly igen alkalmas, mint a Nagy Lelke". Ez a "Nagy Lélek" sugár­zik ránk máig is fogyhatatlanul írásából. Tudományos műveiben (az "Opera omnia" hat latin fóliókötete) mint mélyenszántó tudóstanár és kutató mutatkozik be, semmivel sem maradva el kora híres teo­lógusaitól. XIII. Leó pápa a Doctor Nobilissimus címmel tüntette ki. Hitvitázó irataiban fölényes felkészültséggel és szenvedélyes buzgó- sággal küzd hitéért, egy olyan kor gyermekeként, amelyben az em­bereknek a hit ügye még életbevágóan fontos, "bőrükben és lelkűk- benjár". Életének főműve az "isteni igazságra vezérlő Kalauz", máig leghatalmasabb apologetikus-dogmatikus építményünk. Még többre becsüljük mai ízlésünkkel "intim" írásait; két vaskos kötetre való, izzóan magyar, bensőségesen természetfeletti és bölcsen hu­moros levelezését; Imádságos könyvét, az egyszerű, alázatos, me­leg áhítatnak ezt a józanul csendes remekét (vajha többet tanulmá­nyoznák azok, akik a magyar lelkiség jellegzetes vonásait szeretnék föltárni!); remekbeszabott Kempis-fordítását; az egyházi évet vé­gigkísérő prédikációs gyűjteményét, amelyben mint atya és jó pász­tor igazítja el hallgatóit a becsületes keresztény élet ösvényein. De ugyanaz a "Nagy Lélek", ez a papi és magyar lélek sugallja azokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom