A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-12-01 / 12. szám
48 szolgálnának eszközül. Márpedig pontosan ez a levélíró felfogása. A vallásból kihagyja a vallást; Istent a lelki erők szimbólumának teszi meg és ezen az áron a vallásból lélektant fabrikál. 2. Ez a felfogás ellentmodást rejt önmagában és lélekgyógyí- tásra is alkalmatlan. - A vallási tapasztalat egy világfeletti titokzatos erő jelenlétére reagál. A sokféle, egymásnak ellentmondó vallások egy ponton megegyeznek; a napi tárgyak és események mögött, az evilági valóságokon és történéseken túl egy Egészen-Más- fajta Lény felismerése nyűgözi le őket. Ha ezt a megközelíthetetlen Titkot az emberi szív és ész szüleményének, a lelki önszabályozó rendszer alkatrészének vesszük, abban a pillanatban megszűnik titokzatosan isteni, mindent átjáró és mindenekfeletti Abszolútum lenni, - ezzel aztán befellegzett lélek-szabályozó, lélekgyógyító hatásának is, hiszen ez pontosan a vallás abszolútumot-adó vonásából származott. 3, Ezek után az is világos, hogy az összehasonlító vallástörténelem és vallás-lélektan miért nem helyettesítheti a hívő Szentírás-olvasást és a vallásos nevelést. Bármennyire is tágítja a látókört a történelem és a lélektan, nevelő-hatása sokkal erőtlenebb, mint a hívő Szentírás-olvasóé és vallásos gyakorlatoké. A vallások fogalmi ismerete és a vallási tapasztalatból szerzett ismeretek két különböző világ. A különbség nagyobb, mint egy műről írt ismertetésnek és magának a műnek az olvasása között, mert a Szentírás az ismert anyagon túl személyes állásfoglalást, életút-választást, Istennel való személyes kapcsolatot igényel és az egész személy bevetésére szólít. A vallási nevelés nem merülhet ki vallási ismeretek közlésében. Az élő Istennel való személyes kapcsolatot nem helyettesítheti a lélektani labirintusok végigjárása. A lélektan nem ment meg a bűntől és nem ad örök boldogságot. ^ Az egészségesen fejlődő ember az EMBER felé fejlődik. A * Tökéletes Ember Jézus Krisztusban jelent meg a földön. A Szentírás az emberiség összfoglalatának tartja és "második Ádám- nak" nevezi. Szent Pál szerint a pogány vallások is őt keresik, a kniyilatkoztatott vallás pedig benne teljesedik ki. A vallásoktól az utak a hit felé visznek. Ha a vallások szerepe fontos a társadalmak életében, akkor a helyes és igaz vallás kérdése, a vallások Igazság-tartalma el nem hanyagolható kultúrfeladat. A társadalom egészséges fejlődése valóban problematikus Jézus ismerete és elfogadása nélkül. (Chilla Raymond,S.J.)
