A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
37 De Isten nemcsak az irgalom által van jelen az emberek között, hanem azáltal is, amit mi kegye 1 em nek nevezünk. Az emberek között mindig megmaradt egy bizonyos "kereskedői szellem'J adok- adsz viszony. Isten szeretete túl van az emberi igazságosság határain. Az O ingyenes sze re te tét példázza a szőlősgazda magatartása, amikor az emberi osztó igazságosságra hivatkozó munká- soknakkijelenti; - "Rossz szemmel nézed talán, hogy én jó vagyok?" (Mt. 20,15). Az utolsó óra munkásai is ugyanazt a bért kapják, mint azok, akik az egész nap hevét viselték; Isten kegyelmét nem lehet kiérdemelni és nincs arányban a mi jócselekedeteinkkel. E megvilágításban értjük meg azt is, mit ért Jézus megjutalma- záson. A Mester emberi módon fejezi ki magát, amikor a mennyei Atya jutalmát ígéri az alamizsnáért, imáért, böjtért, ha azokat tiszta szándékkal végezzük (Mt. 6,1-18). De valójában nincs sző itt kijáró jutalomról, "jogról". Isten ingyen adja önmagát annak, aki Neki átadja magát fiúi szeretettel. Önmagát adja azoknak, akik kitárulnak szeretetének. Ahol a vallásosság elmélyül, jézusi tökéletességre emelkedik, a jog és az osztó igazságosság helyébe a szeretet lép; a szeretet, amely - természetesen - magában foglalja az igazságosságot is. Hol laksz? Egyedül volt, apósa juhait terelgette. Szánalmas helyzet. Nem volt saját nyája, nem volt haszna az egészből. A szél felkavarta a homokot, belepte a fogait. A juhok bűze fojtogatta az orrát; a meke- gés bántotta a fülét Egy cseppet sem volt ez „vallásos" környezet. Ugyan ki gondolta volna, hogy Isten egy ilyen környezetben jelenti ki magát? Mialatt egyhangú, mindennapos munkáját végezte, hirtelen lángolni kezdett egy bokor. Isten jelent meg neki és nevén szólította: „Mózes! Mózes!" És ő azonnal felelt: „Itt vagyok, Uram!" Tudjuk tényleg, hogy hol vagyunk? Tudod, hogy hol élsz? Mózes tudta. Mindenki lakik valahol. Mi a címed? Hol laksz? Aki elismerést és tiszteletet keres, az a „Közkedveltség utcájában" lakik. Aki nagy teljesítményekre és sikerre tör, az a „Beérkezettek fasorjába" költözik. Azok az asszonyok, akik sokat adnak a külsőre, a „Feltűnni-akarás palotájában" laknak. Az a férfi, aki izmos alkatára, férfiasságára büszke, az „Atléta-soron" lakik. Aki pedig okos, tapasztalt ember benyomását szeretné kelteni, a „Világokosok kőrútján" bérel lakást. Akit csak a ruha, autó, vitorlás és ékszerek érdekelnek, az az „Anyagi jólét útján" hajt át. Ha valaki vallásos téren akar elismerést szerezni, az a „Gyülekezeti munka-sarkon" lakik. Aki szép élményeket keres, mert unatkozik, az a „Szórakozás futóhomokjára" épít. Aki mérges és bosszút forral, az a „Gyűlölet felhőkarcolójában" telepedett meg. Aki gyermekeit rosszul értelmezett szerétéiből elkényezteti, az a „Családi majorságban" vett ki lakást. Aki állandóan nehézségeit panaszolja, az az „önsajnálkozás útján" építkezik. Ha valaki meg van győződve arról, hogy őt a sorsa nyomorúságra ítélte, az a „Szegényház utcába" kerül. Te hol laksz?
