A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
3 Mi már úgy kívánjuk az önzetlen jóság, a keresztény szeretet győzelmét önmagunkban, hogy a legjobb eszközöket és segítséget vesszük igénybe. Középmegoldással nem elégedhetünk meg. Ezért mindenáron ilyen irányú könyveket olvasunk, ilyen lelkiélet kialakítására vállalkozunk, ilyen lelki vezetőt keresünk. 10. Előtérben a jézusi Elhatározásunk teljesebb sikeré- szeretet. ért használjuk mindig a pozitív megoldásokat. Itt is, énünk halálának vállalásánál. - De mi itt a pozitívum? A halál pozitív ellenpólusa az élet. Önző énünk halála föltám adásunkat jelenti Jézusban, a jézusi szere tetben. Meghalhatunk önzésünknek úgy is, ha mindig előtérbe helyezzük a jézusi szeretetet, csak azt vállaljuk, egyedül annak élünk. így önzé- sünkkipusztul, elszárad, mert sohasem tápláljuk, ellenkezőleg mindig, minden körülményben az önzetlen szeretet mellett döntünk, azt vállaljuk, abban erősítjük magunkat. Ezért minden tehetségünket át kell állítanunk a szeretetre. Idézzünk a történelmi és a szívünkben élő Jézusnál. Figyeljük meg mennyire és milyen önfeláldozóan szeretett és szeret ma is mindenkit, bennünket is. Milyen jó volt az apostolokhoz, még Júdáshoz is. Mennyire és hogyan segítette a szegényeket, az elhagyottakat, a pásztorok nélkül gyötrődő népet. Hány beteget gyógyított, milyen örömmel adta vissza életét a naimi özvegy egyetlen fiának, Lázárnak. .. Miként vállalt minden fáradtságot és áldozatot, sőt keresztet és halált is érettünk. Most is szüntelenül irgalmaz nekünk, napról napra, hétről hétre megbocsátja bűneinket, testével táplál, kegyelmeit adja... Sokszor megfontoljuk ezután, hogy mi kivel, hol, hányszor, miképpen gyakorolhatjuk a szeretetet. Kinek mit bocsáthatunk meg? Kinek lehetünk segítségére és miben? Hogyan győzhetjük le a felmerülő akadályokat?Hogyan törhetjük át a szeretetlenség légkörét?Miképp teremthetjük meg környezetünkben a szeretet világát? Építsük át érzelmeinket is. -Ne tűrjük meg magunkban a haragot, a bosszúállást, a félénkséget, a kishitűséget, az üres hiúságot, a gőgösködést, az öntetszelgést, a féltékenységet, az irigységet. Minden helytelen és szeretetellenes érzelmünk helyébe ébresszük fel azonnal a szeretetet, a reményt, a részvétet, anagylel-
