A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

30

papok és teológusok, akik a természettudomány eredményeit a hit közvetlen támadásának fogták és fogják fel és minden erővelhadakoz- nak ellene, óriási kárt okozva az egyház hírnevének. Mindnyáj an hallottunk a Galilei esetről, melyre nem akarunk itt részletesen kitérni. Igaz ugyan, hogyha elfogadjuk a relativitás elméletét, akkor a kérdés, hogy a geocentrikus vagy heliocentrikus rendszer a helyes, eldönthetetlen, mivel két test mozgása egymáshoz viszonyítva teljesen relatív és inkább csak arról lehet szó, hogy melyik rendszer a hasznosabb, vagyis melyik rendszerben tudjuk leírni a testek mozgását egyszerűbb módon. Mégis ma már senki sem vitatja, hogy a "Galilei eset" igen sajnálatos tény az egyháztörténelemben. Ismert az "evolúció"körül keletkezett vita is. Egyes természettudósok az evolúciós elméletet úgy állították be, mint amely megdönti, vagy legalábbis feleslegessé teszi a terem tó' Istenben való hitet. Ezen hit elleni támadást több pap és teológus úgy próbálta kivédeni, hogy cáfolták az evolúciós elméletet (minden alaposabb tudományos ismeret nélkül), ahelyett hogy azt mutatták volna meg, hogy az evolúciós elméletből nem lehet a hit ellen érvet kovácsolni. Ez a sajnálatos balfogás rengeteg előítéletet szült az egyház ellen és sok becsületes és jóakaraté katolikus természettudósnak nehezítette meg a helyzetét. Sajnos, egyes katolikusok még mindig gyanúval tekintenek az elméletre, nem természettudományos érvek miatt, hanem azért, mert úgy gondolják, hogy az az igazi katolikus felfogással nem egyeztethető össze. Mindnyájan tanúi voltunk annak az éles vitának, melyet Teilhard de Chardinkönyve okozott. Könyvét lehet bírálni, de ha ezt tesszük, tegyük természettudományos vagy filozófiai meggondolások alapján és ne azért, mert az a hittel nem egyeztethető össze.

Egyáltalán, lehetséges-e a természettudományok olyan fejlődése, hogy a teológia lényeges tanításával nem egyeztethető össze?

Közvetlen konfliktus teljesen ki van zárva, mert a teológiának egészenmás a módszere és tárgya, mint a természettudományoknak. Pl. a természettudomány sem nem bizonyíthatja, de meg sem cáfolhatja Isten létezését. Ha a természettudomány saját módszerével meg tudná találni Istent, akkor ez nem az a transcendens Isten, akit mi vallunk és hiszünk. Éppen ezért hihetetlen primitív volt Juri Ga- garinnak a kijelentése, hogy nincs Isten, mert az "égben", mármint az űrben nem látta Istent!

De nem lehet-e indirekt konfliktus a hit és természettudomány között? Ha pl. a természettudomány be tudná bizonyítani, hogy nincs szabadakarat - olyan értelemben, hogy az ember egyáltalán nem felelős cselekedeteiért - nemde az egész katolikus erkölcstan össze-