A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
7 mindaz, aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen... (Jn. 3,12-15). A csodálatos kenyérszaporítás után pedig így beszél Jézus; ... Biz on/, bizony mondom nektek; nem Mózes adott kenyeret az égből, hanem Atyám adja az igazi mennyei kenyeret. Az az Isten kenyere, amely leszállt a mennyből és életet ad a világnak... Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér, Aki e kenyérből eszik, örökké él... - S amikor a hitetlen zsidók megbotránkoznak, Jézus így folytatja: ... Ez megbotránkoztat titeket? Hátha majd látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt?... (Jn. 6, 32-33; 51; 61). Szent Pál a fogságból írt levelekben szintén leírja Krisztus alászál- lását és mennybeszállását. Mindenekelőtt a megdicsőült Krisztus kozmikus uralmát akarja kihangsúlyozni és azt, hogy Krisztus ura az angyaloknak is; vagyis mindent a lába alá vetett neki az Atya. Idézzük itt az Efezusi levél 2. fejezetét: ... (Az Atya) nagyszerű erejének hatását Krisztuson mutatta meg, amikor halottaiból föltámasztotta, s a mennyben jobbjára ültette, minden fejedelemség, hatalom, erő és uralom, s minden néven nevezendő méltóság fölé, nemcsak e világon, hanem az eljövendőben is. Mindent lába alá vetett. .. - A 4. fejezetben pedig a 67. zsoltárt idézi; ... Fölment a magasba, magával vitte a foglyokat, s osztott az embereknek ajándékokat, - majd pedig hozzáfűzi: ... Az pedig, hogy fölment, mi mást jelent, minthogy előbbié is szállt az alsó földi tájakra? Aki leszállt, ugyanaz emelkedett minden ég fölé, hogy a mindenséget betöltse... P. Benoit ezeket és még több más újszövetségi szöveget elemezve, erre a következtetsére jut; ... Lukács evangéliuma és az Apostolok Cselekedetei érzékletesen írják le Jézus megdicsőülését. A Jézus feltámadása után negyven napra tett, az Olajfák hegyére lokalizált mennybemenetel Jézus megdicsőülését akarja kifejezni, amely kétségkívül a feltámadás pillanatában történt. Természetesen, amikor Jézus tanítványai egy bizonyos érzéki tapasztalatra hivatkoznak, ennek van történeti alapja. A feltámadt Krisztus, aki az isteni létrendbe lépett át megdicsőült emberségével, több ízben megjelent tanítványainak, velük társalgott, sőt csodálatos módon étkezett is, - egy ideig, "negyven napig", de aztán végleg megszűnt érzékelhető jelenléte és ezentúl már csak a Szentlélek által van jelen egyházában. A végső következtetés, amelyet ezekből az elemzésekből levonhatunk, P. Benoit szerint a következő: - AhalálongyőzedelmeskedőKrisztus új életformát kezdett Isten mellett. O elsőnek lépett be a feltámadott életbe, hogy helyet készítsenválasztottainak; egyszer majd eljön újra, hogy megdicsőült híveit bevezesse magával az örök életbe... Szent János evangéliumának 14. fejezetében Jézus így búcsúzik