A Szív, 1970 (56. évfolyam, 1-12. szám)
1970-03-01 / 3. szám
§®©ÄiLiÄsa&2&§ mm ELLENVETÉS: Múltkori válaszában azt írta: "Különben is, az a tan, hogy a Bibliát Isten diktálta, nincs a Bibliában", - erre csak azt mondhatom: éppenaz ellentéte igaz. A Timóteushoz írt 2. levél 3. fej. 16. verse "minden Istentől sugalmazott lrás"-rólbeszél: a Jele- nések Könyve 22ie'\. 18-19. versében azok büntetéséről szól, akik hozzátesznek, vagy el vesznek valamit "ennek a prófétai könyvnek szavaiból". FELELETÜNK: A levél írójával természetesen egyet értek abban, hogy az ószövetségi és újszövetségi szentírás néven ismert iratokat Isten sugallta. De min alapszik ez a hit? Véleményem szerint az a hit, hogy az újszövetség összes szent iratát Isten sugalmazta, nem hivatkozhatik a Szentírásra. Számunkra, katolikusok számára ez a tény nem okoz semmi nehézséget. Az Újszövetségi szent iratok szerzői ugyanis katolikusok voltak, a katolikus egyház tagjai; az egyház pedig kezdettől fogva akkora tisztelettel vette körül ezeket az iratokat, hogy egy későbbi korban éppen ez a tisztelet indította ezen magatartás megokolásának keresésére. így jutott el arra a felismerésre, hogy a bibliai írások iránt tanúsított magatartás azon alapszik, hogy bár megfogalmazatlanul, de valósan hitt a Biblia sugallt voltában. Természetesen, az írások sugalmazottságát kimondó tétel nem olyan tényről szól, amelyet a tudomány eszközeivel lehet bizonyítani. A tudomány inkább azt igyekezett bebizonyítani, hogy a szentírás nem lehet sugalmazott. Például rámutattunk Sz. Júdás 1.levelének 14. versére: ... "Ezekről jövendölt Énok, Ádám után a hetedik... ezt a bevezetést olyan idézet követi, mely az apokrif - tehát az egyház által soha sugalmazottnak el nem ismert-Enok-Könyvéből való. Énok Könyvének különféle részei a Kr. előtti 63 és Kr. utáni 170. év között íródtak; tehát nem az az Énok a szerzője, akiről Mózesi, könyve szól.
