A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-03-01 / 3. szám

15

géből ki is nyomtatták. Nagy esemény volt Rosty életében, hogy 1859- ben jelen lehetett Pozsonyban Pázmány sírjának fölnyitásánál.Viber püspök levette Pázmány fejéről az egyszerű jezsuita birétumot (papi süveget) és azt Rosty fejére tette ezekkel a szavakkal: - Ügy hirdesd majd te is Isten igéjét, ahogy ő hirdette.. . !

1862-ben Szcitovszky prímás pappá szentelte Esztergomban. Bár magaaprímás hítta meg Rosty szüleit fiúk első miséjére, nem mentek el. 1865-benKalocsára került a rend intézetébe, ahol mint tanár, nevelő és lelkipásztor működött egészen haláláig. A rend általános főnöke külön levélben kérte, hogy tegye le az állami tanári vizsgát; kérte pedig "édesanyja, a Társaság iránti szeretetére és magyar nemeslelkűségére". Rosty nem állhatott ellen ennek a kérésnek; öreg fejjel, 43 éves korában letette a tanári vizsgát, mint első az osztrákmagyar rendtartományban. Az iskolában főleg a magyar irodalmat és a történelmet tanította.

A lelkek üdvéért való apostoli buzgóság volt Rosty atya fő jellemvonása. Mennyire szép vonás volt már az is, hogy 20 éven át mindig ő készítette elő a kis fiúkat az első szentáldozásra! Fáradhatatlan és egyben igen kedvelt gyóntató volt; szeretetteljes, atyai modora miatt mindig sokan keresték fel gyóntatószékét. Ezenkívül mint kiváló hitszónok működött. Nagyon értett a régi stílusú, barokk ünnepi beszédekhez. Mikor Kalocsára ért a megdöbbentő hír, hogy Erzsébet királynéim eggyilkolták, Rosty mondta az ünnepélyes gyászbeszédet a jeligével: ... "cecidit corona capitis nostri" (porba hullott a korona fejünkről). Szünidőkben az volt az üdülése, hogy járta az országot, szentbeszédeket mondott, lelkigyakorlatokat vezetett, vagy más lelkipásztori munkát végzett. Emellett mindig akadt ideje irodalmi működésre is. Ha nappal nem, hát éjjel. Mert Rosty atya keveset aludt. Mikor a ház lakói már szundikáltak, nagy dirrel-durral ajtó-ablakot nyitott és ment a kápolnába imádkozni. Hajnalban két-három óra körül már ébren volt; ismét ajtó-ablakot nyitott, s aztán végezte imáját, munkáit.

Rosty igen termékeny író volt. "Szent Alajos" című műve akkor az ifjúság kedvelt olvasmánya volt. Megírta a "Magyar Szentek Legendáját"; ezt aművéta pesti egyetem díjjal tüntette ki. A "Magyar- országi kegyhelyek története" is az ő tollát dicséri. Igen sok teológiai, aszkétikus, történelmi és irodalmi értekezést írt, továbbá 26 iskolai színdarabot, amelyek mind az ő rendezésében kerültek előadásra. Több mint ezer költeménye jelent meg a különböző lapok és folyóiratok hasábjain. A kalocsai kollégium két kötetben adta ki szép Mária-verseit "Magyarok Nagyasszonya"címmeL Költeményeit per