A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-02-01 / 2. szám
22 Az animizmus néha nem azonos az igazi vallással, csak kísérője s az is előfordul, hogy az igazi vallásosság később animizmusba f,JUIel- A VALLÁS UESMYILAT HOZÁST MÓDJA Ha a teremtményben lakozó szellem a Legfelsőbb Lény s azonosítják a teremtménnyel, akkor természet-imádatról beszélünk. Ennek is vallásos jellege van s ugyanígy vallás még az is, ha másodrangú isteneket azonosítanak bizonyos teremtményekkel. Ha azonban csak egyéb szellemeket azonosítanak velük, akkor pusztán csak tisztelettel adóznak irántuk s ez nem vallás jellegű. A történelem igazolja, hogy a vallás nagyon gyakran társul a természet-imádat valamelyik módjával. így imádtak egyes népek bizonyos köveket, magas helyeket, fákat, erdőket, az esőt, szelet, felhőket, villámot, napot, holdat és a csillagokat. Természet imádat.. * A természetimádatnak sok változata közül az egyik a fétisizmus, amikor bizonyos élettelen tárgyakat imádnak, mert valamelyik istennel azonosítják őket. Ilyen tárgyak lehetnek például fogak, karmok, farkak, tollak, szarvak, kagylók, botok, vasdarabok, ruhafoszlányok, stb. Néha ezeket a tárgyakat csak az istenség jelképének tartják, s nem imádják, hanem az imádatot az istenséghez intézik. Az így imádott istenek rendszerint csak másodrangú istenségek. Fé ti si zmu s. Mágia. A természet-imádás mája a mágia, vagy másik for- varázslat, amellyel még ma is találkozunk a világ bizonyos részein. Ennek lé- nYege> hogy a varázsló megbűvölhet bizonyos tárgyakat, vagy lényeket s ezek révén jó, vagy rossz eseményt idézhet elő, mint pl. valakinek meggyógyulását, vagy halálát. Néha jelképesen fejezik ki a kívánatos eseményt, pl. megsértik annak az egyénnek képmását, a- kinek halálát akarják előidézni. Nem a Legfőbb Lénytől várják ezt a közreműködést, hanem csak valamely alacsonyabb szellemtől, s a- zért ez nem nevezhető igazi vallásnak, sokszor azonban valláspótlékká válik. Főleg akkor fordulnak a varázslathoz, amikor nem nyer meghallgatást a Legfőbb Lényhez intézett imájuk.
