A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-11-01 / 11. szám

24 + P. Bajak Mihál y, S.J. A Ml NAGYJAINK A FELEBARÁTI SZERETET HŐSE Maksymil ián Kolbe 1894 .1941 Szülei az akkor még Orosz-Lengyelországban éltek és házi szö­véssel keresték mindennapi kenyerüket. Gyermekük, az élénk eszű és vállalkozó kedvű Rajmund az iskolában mindig az elsők közt volt. Egyik testvérével sikerült bejutnia a lembergi ferencesek kisszemi- náriumába, ahonnan 16 éves korában Miksa testvér néven belépett az assziszi Szent rendjébe. Első fogadalmainak letétele után elöljárói Rómába küldték, ahol a bölcseletből és a teológiából megszerezte a doktori címet, mégpe­dig summa cum laude, a legjobb eredménnyel. Jellemének fővonásai már Rómában föltűntek; bensőséges imaélet, a mindig segíteni kész, áldozatos felebaráti szeretet, a legnagyobb távlatokra beállított a- postoli lelkűiét, a Szeplőtelen Szűz odaadó tisztelete és Isten akara­tának mindenben való keresése. Húsvéti levelében nem múlandó föl­di javakat kívánt édesanyjának, hanem csak azt, hogy Isten szent a- karata teljesüljön rajta mindenben. - Ennél jobbat, írja, - maga az Ur sem kívánhat neked... 1917-ben először jelentkezik nála a tüdőbaj erős vérzéssel. Ugyanabban az évben tanúja volt egy eseménynek, mely kihatott egész életére. A Szent Péter téren vallásellenes fölvonulást tartottak. Egy nagy képet vittek, amely Szent Mihályt ábrázolta a sátán karmaiban. Ez ébresztette föl lelkében a gondolatot, hogy a sátántipró Szeplő­telen oltalma alatt világra szóló lelki hadsereget szervez a lelkek megmentésére. 1919-ben már mint pap visszatértanemrég fölszabadult Lengyel- országba, Krakkóba. Tüdőbaja itt annyira erőt vett rajta, hogy az orvosok csak három hónapot szántak neki. Amint jobban lett, meg­kezdte a toborzást a Szeplőtelen hadseregébe. Kezdetben résztvevő mosoly, sőt gúny fogadta törekvéseit. Álmodozónak tartották. Köz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom