A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-02-01 / 2. szám

/

A szenvedés

problémája

Az Úr Jézus szenvedéséről és haláláról szóló jövendölésében Iza- iás próféta egy olyan kifejezést használ, amelymegadja az egész történet nyitját, magyarázatát;

"feláldoztatott, mert úgy akart a.... " Emlékezzünk csak vissza, kezdettől végig senki sem működik közre jobban az tír ellenségeivel,és senki sem segíti elő jobban terveik véghezvitelét, mint maga az Úr.

mint ember.

Rendkívüli módon kitűnik ez még akkor is, ha pusztán csak mint emberi cselekedeteket vizsgáljuk az Ur magatartás át elárulásának és elítéltetésének idején. Akik abban a föltevésben tanulmányozzák az evangéliumi történetet, hogy az Úr pusztán csak ember volt, s halálának sem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget, mint bármely más nagy vallásos gondolkodó, vagy erkölcsi forradalmár halálának, azok nevetségesen csődöt vallanak, amikor az tír halálának magyarázatát keresik. Fontoljuk csak meg; az ünnep idején Jeruzsálem nyüzsgött az Űr barátaitól és a vele rokonszenvezőktől. Teljes biztonságban lett volna, ha^ a csütörtök éjszakát Jeruzsálemtől távol tölti. Semmi sem gátolta Öt ebben. Csütörtök még nem volt ünnepnap. EhelyettÓ Jeruzsálembenmaradt és védtelenül kitette magát az éjjeli támadásnak. Tudta, hogyJúdás elárulja őt és emiatt a legbiztonságosabb számára, ha elkerüli szokásos tartózkodási helyeit. Mégis egyenesen a Getszemáni kertbe ment, mintha csak találkát adott volna ott Júdás- nak. Kardok álltak rendelkezésére, de nem engedte meg használatúF el ál do z ta to 11, mert úgy akarta...