A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-08-01 / 8. szám
42 pota mind inkább rosszabbodott. Az orvosok azt ajánlották neki, hogy hagyja abba tanulmányait. 1908. január 27-én nehéz szívvel útra kelt; egyenest Omahába. Itt aztán hajlott a jó szóra, bármily nehezére is esett; pihent sokat a szabad levegőn. Amint valóban jobban lett, könyvelői állást vállalt egy konzervgyárban. A Gondviselés vezérelte ide; fontos volt az a jövő nagy föladataira, hogy betekintést nyerjen az üzletvilágba. 1909. tavaszán arra gondolhatott, hogy folytatja tanulmányait. Újból összeült a családi tanács. Edi papbátyja azt ajánlotta; menjen Innsbruckba, a jő alpesi levegő ott majd rendbehozza tüdejét. Aköltségeketa család viseli. Úgy is lett; oda utazott és beiratkozott az egyetemre; lakása a Canisianumban volt, a nemzetközi nagy papnevelő intézetben. A tanulásban most józan mértéket tartott, szabad idejében járta a hegyeket, erdőket; és nemsokára úgy érezte, hogy modern példabeszéd ... Egy földműves a kukorica-szüret alkalmával kiválasztott egy szépen fejlett csövet és megmutatván feleségének, önelégülten így szól ft- Az ember mégiscsak büszke lehet arra, hogy ilyen remek kukoricát tud termeszteni! Ennek az embernek az volt a szerencséje, hogy a kukorica... nem tud beszélni. Különben a kukorica közbeszólt volnat- Isten adta neked a termőföldet, amelyben termesztettél engem, Isten adott neked egészséget a munkához, Isten helyezett életet a vetőmagba. Es míg te csak közben-közben dolgoztál érdekemben, Istennek állandóan gondja volt rám. O tanította meg hajszál gyökereimet, hogy lefelé nőj jenek és életet szívjanak ki az élettelen földből; Isten irányította fölfelé a száramat, hogy a földből kinőve lélegezzem a levegőben. Isten adta a napsugarat, a harmatot és az esőt, és O küldte a szelet, hogy fejlődő szemeim mind megtermékenyül jenek. LassanJassan minden szemecske megtel t tejjel és később Isten aranyos sárgára vál toztatta át színemet, hogy ezzel is megmutassa, hogy mennyire szeret engem és hogy mennyire törődik velem... Túlzás ez? Nemi USA egy nagy mezőgazdasági intézetében a tudós kutatók megállapították azt, hogy a beérett kukoricacsövek "előáll ffásában” az összes befektetett "munkának” csak 5 %-át végzi a földműves, a többi 95% a természet alkotójára, Istenre esik. Es ugyanez áll a búzára, árpára, dinnyére, vagy burgonyára, vagy bármilyen növényi termékre nézve. Ugyan hány embernek jut ez eszébe, amikor jó étvággyal fogyasztja Istennek ezen ajándékait? Sokan még egy egyszerű "köszönöm"- öt se mondanak érte....
