A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-06-01 / 6. szám
41 Az egész telet Mózes első könyvével töltöttük. Kijelöltük a feldolgozandó anyagot az egyetemisták között, s ők nekiláttak az egyetemi könyvtár segítségével a tanulmányozásnak. Beszámolójukat oly alapossággal készítették el, amilyenről az egyetemi tanárok csak álmodni mernek. A tél végén a lelkész hivatott engem s megmondta, hogy az egész csoport felkereste őt és kijelentették neki, hogy mindnyáj an kérész tényékké kívánnak lenni. Bebizonyították nekik - mondották - hogy a Biblia valóban Isten sugalmazott Szava, és arról is meggyőződtek, hogy saját vallásuk könyvei nem Istentől erednek. Nagyon őszinte leszek most. Én mindig keresztény voltam, de mint sokan mások, a Bibliát az üdvösség tervét tartalmazó könyvnek tekintettem, amelyre szükségünk van a lelki élettel kapcsolatos oktatáshoz, de amely talán sok részletében megbízhatatlan. Kutatásaink eredménye engem éppúgy meglepett, mint tanítványaimat. Attól a naptól kezdve (1910-től) nagyon alaposan figyelemmel kísértem a tudomány fejlődését és összehasonlítottam Mózes első könyvének leírásával. Vegyük mindjárt a legelső mondatot: - 'Kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet". - Abban az időben, amikor a kínai e- gyetemistákkal foglalkoztam, az anyagot megsemmisíthetetlennek képzeltük el. Alakja megváltozhat, de akkor is anyag marad, és mennyisége is ugyanaz marad. Következésképpen az akkori korfelfogás szerint az anyagi világrendnek se kezdete nem volt, se vége nem lesz. Mózes első könyvének kijelentésével ezt csak úgy tudtuk összeegyeztetni, hogy "ha" egyáltalán volt kezdete a világegyetemnek, ahhoz okvetlenül szükség volt Isten beavatkozására. Semmi másfajta erő nem lehetett elégséges ehhez. Az atomerő felfedezésével azonban ma már mindnyájan tudjuk, hogy a tömeg erővé és az erő tömeggé alakulhat át. Most már megfelelőbbnek látszik a teremtés eszméje. A tudomány ma sok mindennek igyekezett meghatározni az életkorát. Ezek között például a földét, a metereokét, a föld-hold rendszerét, a napét, csillagrendszerünket, a világegyetemét és a különböző elemekét. Mindezek életkora megközelítőleg ugyanannyi; kb. hatmilliárd év (6 000 000 000). Ez annyira szembeötlő, hogy sok csillagász ma már bátran beszél a teremtés napjáról, amely kb. hat milliárd éve volt. Minderről természetesen akkortájt mi még nem tudtunk semmit sem. Mózes első könyvének második mondata nagy nehézséget okozott a tanulmány-csoportnak; - "A föld azonban puszta és üres volt és sötétségvolt a mélység színén". - 1910-ben a Köd-elmélet uralkodott a
