A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-06-01 / 6. szám
10 irodámat. Aranyos fényben csillogó szeptemberi nap volt odakünn. Nemrég kezdtük az iskolát 125 növendékkel, akiket a kollégiumi tanulmányokra készítettünk elő. Férjemmel együtt tanítottam. Első dolgom volt, hogy megismerkedjem Sárival. Kedves, nagyon tevékeny 14 éves leány volt, de korához képest egy kicsit komolynak látszott. Aligismerkedett meg az új iskolával, máris nagy buzgalommal nekilátott tanulmányainak, szinte elképesztő komolysággal. Megtartottam ígéretemet, Sárit állandóan belefoglaltam imáimba. Egy őszi reggelen a levegő oly áttetsző és meleg volt, elhatároztam, hogy felsétálok a közeli dombra, s ott végzem el kora reggeli imámat. Az iskola mellett lévő dombon gyakran éreztem Isten jelenlétét és jobban megértettem akaratát az Iskolára vonatkozólag. Csaknéhány perce voltam ott, mikor lépteket hallottam. Sári jött lefelé a dombtetőről.- Sári-, te ugyancsak korán keltél? - mondtam. - Mit csinálsz itt?- 0, imádkozni szoktam itt, - mondta szinte vidáman.- En is azért jöttem! Ott álltunk együtt, nevetve a nagyszerű véletlen találkozáson.- Gyere, ülj ide, - mondtam. - Szeretnék valamit tanácsolni neked. Ha valaha társaság után vágyakozol, örömmel veszem, ha csatlakozol hozzám. Amikor rossz az idő, megtalálsz engem a tanári szobában. Sárinak szemmel láthatólag tetszett az ötlet és egyáltalán nem feszélyezte. Mindjobban vonzódni kezdtem hozzá és mind fájdalmasabbnak találtam, amit a jövő rejtegetett számára. Már egy idő óta gondolkoztam azon, hogy meghívom a leányokat a kora reggeli imára irodámba, vagy a szabadba, aszerint, milyen az idő. Most, amint Sárival az iskola felé tartottunk, elhatároztam, hogy itt az idő tervem megvalósítására. Néhány nap múlva alkalom adódott erre osztályomban, miközben a Szentírásról beszélgettünk. Felmerült az ima kérdése. Megmondtam a leányoknak, hogy én mindennap reggeli előtt olvasok a Szentírásból. - Nagy örömömre szolgálna, ha közületek egyesek, vagy akár mindnyájan is velem tartanátok, - mondtam. így kezdődött. Sári rendszeresen eljött irodámba a reggeli imádságra. Hamarosan mások is csatlakoztak hozzá. Sári barátságossága és lelkesedése vonzó volt számukra, és biztosra veszem, neki nagy szerepe volt abban, hogy a résztvevők száma állandóan növekedett.
