A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-05-01 / 5. szám
19 A vallás tanítja a lélekvándorlást is és a kasztrendszer ezzel van szoros összefüggésben. Felfogásuk szerint ugyanis, amikor valaki meghal, egy ideig kedvelt istenénél időzik annak mennyországában, földi életének jutalmaképpen. Utána pedig visszatér a földre és más testben újraszületik. Halála után megint egy ideig a mennyben tartózkodik, majd ismét újjászületik. így folytatódik ez vég nélkül. Az égi jutalmon kívül földi jutalomban, vagy büntetésben is részesül, előző élete szerint, s ez dönti el, hogy melyik kasztba születikújra, és hogy egészséges lesz-e, vagy pedig betegeskedik. A négy kaszt fokozatosan süllyedő rangú, s alattuk vannak a kaszton kívüli páriák. A legmagasabb kaszt a papoké, utánuk következik az uralkodók kasztja, majd a kereskedők, végül a szolgák kasztja, akasztón kívüliek pedig a rabszolgák. A hindu felfogás szerint a kasztba való tartozás az előző élettől függ és senki sem juthat életében egy felsőbb kasztba, de az megeshet valakivel, hogy kizárják a kasztból. Ha viszont jó életet él, a következő megtestesüléskor egy felsőbb kasztba fog beleszületni. A műveltebb réteg már inkább az egyistenhit felé hajlik, de a tömeg számára megengedhetőnek tartja a többistenhitet. Minden létező alapja az egyetlen igazi létező, a Brahman, aki egyesek szerint nem azonos a személyes lélekkel. A műveltek szerint van lehetőség arra, hogy valaki ne testesüljön meg újra. Brahman lényegét nem tudják meghatározni, csak azt tudják megmondani, hogy mi nem állítható róla. Nem nevezik őt teremtőnek, kormányzónak, vagy megváltónak, még személyes istennek sem, hanem inkább csak isteni lényegnek. Nem imádkoznak hozzá, hanem csak elmélkednek róla. A bölcselők szerint két szempontból lehet Brahmant tekinteni. Önmagában véve Tökéletes és Személytelen. A teremtésben való megnyilvánulásában azonban Viszonylagos és Személyes. Ez ellentmondásokba viszi őket, amelyeket maguk sem tudnak megoldani. Az újjászületéstől való megszabadulás módjai; a yoga által elért figyelem összpontosítás és önuralom, vagy az önzetlen kötelességteljesítés, vagy pedig a szemlélődő szeretet nagy foka. A yoga célja, hogy az elmélkedésre előkészítse az embert. Légzésgyakorlatokkal kezdődik, amelyet naponta négyszer végeznek; napfelkelte előtt, nap közben, este és éjfélkor. Tizenöt nap, vagy egy hónap alatt elérik a megfelelő lelkiállapotot az elmélkedéshez, amit hivatásosan képzett vezető irányításával végeznek. Az első lépés, hogy figyelmüket valamelyik testrészükre, vagy Istenre irá-
