A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-05-01 / 5. szám
13 P. Szeder Mi hál y, S.J. Az élelmes koldus (A lőcsfalvi pap naplóidból. ) Nagy nap készült Lőcsfalván, Lázban égett az egész falu papjával együtt. Bérmálás lesz. Jön a püspök úr. Öt éve látták utoljára a lőcsfalviak a püspököt. így akár volt bérmálni való, akár nem valamely háznál, azért mindenki lábon volt. Kik, mint bérmálandó gyermekek szülei; kik, mint bérm aszülők; kik, mint a hivatalos fogadás részesei; kik meg, mint bámészkodó publikum. A községháza előtt ott állt már az apátság négyes fogata. Táncoltak türelmetlenül a tüzes lovak. Idegesítette őket a sorfalat álló lovasbandérium. Néha nyerítést váltottak egymással. Ott állt a biciklista bandérium is, a kormány, a kerekek nemzeti színű papír-szalaggal kicifrázva. Indulóban voltak a község határköve felé az egerszegi oldalon, ahol a főszolgabíró, körjegyző, tisztviselők, községi képviselő tanács fogadják majd ünnepélyesen a világi hatóságok részéről. Ott majd a püspök úr kiszáll autójából és átszáll a négyesfogatú hintóba, s majd a bandérium vezetésével, a nép sorfala közt bevonul az apátság felé, ahol a bejáratnál már áll a díszkapu és az apátság kormányzója, a lőcsfalvi pap, egyházi férfiak, tanítók, apácák, és iskolások sorfala türelmetlenül topogott, hogy az egyházi fogadtatást ünnepélyes méltósággal megadhassák. Ennél a díszkapunál történt az első esemény, mely ezt a bérmálást emlékezetessé tette. Hogy megtörtént, azért a jó apácákat okolhatnánk, mert az ő találmányuk volt, hogy a díszkapu két nagy kapufélfája tetejére, mely lehetett vagy 5-6 méter magas, két hatalmas társzekér kereket szereltettek. A kereket körülvették kis léckerítéssel, ami természetesen körül volt fonva zölddel és virággal. Úgy nézett ki, mint két hatalmas gőlyafészek. A fészekben ugyan nem gólya fészkelt, hanem az egyikben egy magyar ruhás kis legényke, a másikban pedig egy magyar ruhás leányka. Ki voltak oktatva, hogy miután a plébános úr beszédére a püspök úr válaszolni fog, válasza