A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)

1969-04-01 / 4. szám

­így felelt neki: - Éppezzela nehéz élettel akarom az Urat szolgálni. Belépése előtt még haza ment elbúcsúzni. Atyja a kertben dol­gozott; még csak abban sem hagyta munkáját, mikor Ferenc hozzá közeledett. Édesanyjától és a többi családtagoktól szívélyesen elbú­csúzott. Ha nehéz szívvel is, de készségesen meghozta az áldozatot Jézusért és a halhatatlan lelkekért. Jézus néha nagy áldozatot kíván az embertől. "Aki atyját, anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám... " 25. életévében volt, amikor belépett a tronchienne-iújoncház­ba. Itt hamarosanfölismerték az egyszerű fiatalember nagy értékeit; testi-lelki erejét, mély hitét, fáradhatatlan munkakedvét. 1871-ben letette az első szerzetesi fogadalmat, aztán a brüsszeli rendházba került, ahol különféle házi munkákat kellett végeznie; esténkint időt szakított magának a francia nyelv tanulására. A tartományfőnök min­den évben meg szokta látogatni a rendházakat. Ferenc testvér minden alkalommal kérte, hogy küldjék a misszióba., 1878-ban arómai Hitterjesztési Kongregáció a dél-afrikai Zam- bézi folyó körüli óriási területet, melynek egy része ma Ródézia né­ven ismeretes, ajézus Társasága missziós gondjaira bízta. A terü­let legnagyobb része akkor még ismeretlen volt. A gyilkos lázak le­terítették a legerősebbeket is. Ott halt meg később korai halállal két magyar hithirdető is;Czimmermannés Menyhárt atya. Az erdőkben, bozótokban különféle vadállatok leselkedtek az utazókra. A bennszü­löttek kegyetlensége, a harcok, sokáig szinte lehetetlenné tették eu­rópainak a behatolást. De Krisztus parancs sürgette az egyházat; - Tegyetek tanítványommá minden nemzetet.. . ! 1879. február 4-énFerenc testvér hetedmagával hajóra szállt és többmintegy hónapi utazás után szerencsésen megérkezett a dél-af­rikai Port Elisabeth kikötőbe. Március 13-án Grahamstown-ban ta­lálkozott a tizenegy különféle nemzetbeli hithirdető. Feladatuk volt fölfelé haladni, persze vonat, vagy autó nélkül, legtöbbször igen rossz utakon, a Viktória-vízesés tájaira, ami légvonalban mintegy kétezer km-t jelentett; alkalmas helyeket kiszemelni missziósköz- pontoknak, állomásoknak, esetleg azokat meg is alapozni. A fölfe­dező út előkészítése is kemény munkát jelentett, és ebben Ferenc testvér - ahogy mondani szokták - jobb keze volt az elöljárónak. Sok igavonó ökröt és nagy teherszállító szekeret kellett beszereznie, A szekereket félhenger alakban ponyva födte be, alatta a sátrak, a hordozható oltár, a tudományos mérő eszközök, ládákban élelmiszer, bevásárlásra olyan dolgok, melyek a bennszülöttek szemében érté­24

Next

/
Oldalképek
Tartalom