A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-04-01 / 4. szám
ásássá P. Király István, S.J. Miért vagyunk a világon, miért élünk? - erre a kérdésre kerestük a feleletet. Rájöttünk, hogy egy valaki tud nekünk választ adni, aki a világ alkotója és az élet adója: az Isten. A következő kérdésünk pedig; mikor és hogyan ad feleletet az Isten? Láttuk, hogy többször és többféle módon szólt már a történelem folyamán. Az Istenelső szava; a teremtett világ. Miként egy művészi alkotás hirdeti a művész tehetségét, miként a technika csodái, az alkotó, tervező mérnökről és munkásokról beszélnek, hasonlóképp a világ rendje és szépsége az Alkotó hatalmát, értelmét dicséri. A természet törvényei már elárulnak valamit arról, hogy miért is alkotott bennünket az Isten. Láttuk azt is, hogy a Teremtő nem vonult vissza a teremtés után, mintegy sorsára bízva a világot és az embert, hanem azóta is tevékenykedik és beleszól az emberiség történetébe. Ez az Isten m ásodik szava, amit a tör ténelemfolyamán jelentett ki. Az ókorban a zsidó nép története, az újkorban pedig a kereszténység története erre a bizonyíték. Azt mondhatja erre valaki; hogyan maradtak ránk, hogyan jutottak el hozzánk ezek az Isteni válaszok, kijelentések? - Egy eseményről, mely valamikor a múltban lejátszódott, egy szóról, mely egyszer régen elhangzott, csak akkor szereznek tudomást az utódok, ha azt az elődök átadják nekik. Hogyan történt ez az átadás? Előszóval és írásban. Mi, a 20. század gyermekei nehezen tudjuk már elképzelni, hogy lehetett nemzedékről nemzedékre élőszóval átadni valamit, anélkül, hogy az eredeti történet vagy szöveg változtatást ne szenvedett volna. Amikor még nem tudtak az emberek írni, meg olvasni, az emlékező tehetséget tekintették a legbiztosabb eszköznek valamilyen üzenet átadására. MohamedKoránját egészen napjainkig a nagy tömegek állandó ismétléssel, énekléssel emlékezetükbe vésték, és így adták tovább nemzedékről nemzedékre. Egyiptomban a fáraók levéltárábanmegtalál- ták egy tisztviselőnek agyagtáblára írt levelét, aki azt írta a királynak; "e levéllel együtt, küldök egy hírnököt is, aki kívülről tudja az üzenetet".