A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-03-01 / 3. szám
41 tanítók egyre jobban megosztották Krisztus nyáját. A szelíd, de gyenge Liberius pápa II. Konstantius császárral került szembe. A császár Róma püspökét Milánóba rendelte és azt követelte, hogy ítélje el az arianizmus egyik legnagyobb szellemi ellenfelét, Szent Ata- názt. Liberius nem volt hajlandó arra, hogy Atanáz elítélésével maga is az ariánusok oldalára álljon. Ezért a császár Róma püspökét Beroiábaszáműzte, Róma püspöki székébe pedig Félix személyében új főpásztort ültetett. Liberius 355 végén kezdte enni a száműzöttek keserű kenyerét. Sorsa állandó megaláztatás, testi-lelki szenvedés volt. Négy levele maradt fönn ebből az időből. A Poitier-i Sz. Hilá- rius püspöknek, a Szentháromság titkát teológiai művében először megközelítő nyugati egyház atyának, panaszolta el szenvedéseit. E levelek elárulják, hogy már akkoriban is jól értettek az erkölcsi ellenállás megtöréséhez azok, akik a hatalom székében ültek. Liberius ellenállása egyre gyengült. Végül egészen betört, arra is hajlandó volt, hogy Atanázt elítélje, őt mint tévtanítőt az egyház közösségéből kizárja. A Krisztus istensége körül folyó teológiai viták két tévesen értelmezhető formuláját is elfogadta. Csak azután, 358-ban térhetett vissza Rómába. A császár akarata az volt, hogy Liberius az előzőleg helyébe állított Félix ellenpüspökkel együtt kormányozza a római egyházat, de Félixet a római nép, amikor meggyötört igazi főpapját meglátta, a városból elűzte. Liberius pápa gyengesége a római szék tekintélyén bizony foltot ejtett. Hogy mi késztette Mária-templom építésére, nem tudjuk. Valószínűleg így akart vezekelni gyengeségéért. Azt sem tudjuk, hogy hol emelkedett az első Mária-templom. A régészek szerint nem a mai Maria Maggiore bazilika helyén, hanem valahol a közelben. Mert ezt a templomot az 5. század első felében III. Sixtus pápa építette. Éspedig az efezusi egyetemes zsinat emlékére. Arról a zsinatról van szó, amelynek püspökeit a zsinat befejeztével a város népe fáklyás menetben kísérte otthonukba. így köszönte meg, hogy Mária istenanyai méltóságát a zsinat megvédte. Tehát a Santa MariaMaggiore bazilika a keresztény ókornak dogmatikai szempontból is egyik legnagyobb értékű műemléke. 1500 év folyamán a háromhajós templomon a pápák sokat változtattak. A 13. század végén IV. Miklós pápa a bazilika apszisát építtette újjá. 75 m magas harangtornyát a 14. század második felében húzták föl. Szokatlanul hegyes sisakjával, román ablakaival ma is az örök város legnagyobb tornya ez. A Tiberisen túl emelkedő dombok tetejéről a sok kupola között könnyen megtaláljuk a pályaudvar-negyedben különben elrejtőző bazilikának a tornyát. Ma úgy veszik körül ezt a templomot a század elején épített szörnyű bérkaszárnyák, mint Pesten a Nyugati pályaudvart a Rudas-, a Szón-
