A Szív, 1969 (55. évfolyam, 1-12. szám)
1969-03-01 / 3. szám
13 ♦ P. Baják Mihály, S.J. A Ml NAGYJAINK A BOLDOGSÁGOS SZENT SZŰZ LELKES DALOSA Rosty Kálmán (1832.1905) Hatvan-hetven évvel ezelőtt Rosty Kálmán neve közismert volt hazánkban. Verseit, cikkeit olvasták szerte az országban. Ma már azok sem tudják, ki volt, akik a Hozsanná-ból szép fordításait éneklik: "A fényes istenarcot.. "... "Ó dicsőséges, ó ékességes... " A reá való visszaemlékezés nem lesz haszon nélkül; példájából bensőséges Mária-tiszteletet, tettekben nyilvánvaló békés Ihazaszerete- tet, apostoli buzgóságot tanulhatunk. A Gömör megyei Rozsnyó szülötte volt; tekintélyes evangélikus családból származott. Szülei öntudatos protestánsok voltak és nem tudták neki megbocsátani, hogy katolikus, sőt jezsuita lett. Az alacsony termetű, heves vérmérsékletű fiú a helybeli gimnáziumot látogatta. Már mint diák szívesen verselgetett. Nevelője Gre- guss Ágost és anyja szívesen támogatták a "múzsafi" szárnypróbálgatásait; ha az egyik vagy másik verse különösen jól sikerült, mindannyiszor egy-egy máriás-tallér volt a jutalma. 1848. lelkesedése az akkor 16 éves diákot is magával ragadta. Megyéje tüzércsapatába lépett és abban mint tűzmester küzdött a kossuthimagyar szabadságért. A balsikerű budaméri csata után csapata föloszlott; a kis tüzér visszatért könyveihez. De nem sokáig ülhetett mellettük. Amikor 1849-ben az orosz cár seregei hazánkra törtek, két paptanárával együtt Rosty is a honvéd csapatokhoz sietett és adebrői csatában harcolt az oroszok ellen. Egyik paptanára a csatatéren esett el; Rosty sokáig gyászolta és emlékét tiszteletben tartotta. A szabadságharc tragikus bukása után Eperjesen, majd később Budapesten jogot tanult. Azután ügyvédbojtár lett. Erre az időre esnek komolyabb kísérletei a szépirodalom terén. Egyik novellája; "A vörös
