A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-02-01 / 2. szám

36 A nap magyar tudósa Mosf, hogy annyi szó esik bol ygórendszerünk központjáról és élte- tó' jéró'l, a Napról, kétszeres mulasztás volna, ha végleg megtel ed keznénk egy évfordul óról. Egy emberöl tővel ezelőtt, harminc éve haltmeg a nagy magyar csillagász Fényi G yu I a , jezsuita atya, aki éppen Nap körüli kutatásaival szerzett magának világhírnevet és nemzetünknek megbecsü­lést. Fényi Gyula Sopronban szül etett 1845. január 8-án. Szüleinek, Finck Ignác kereskedőnek és Binder Anna Máriának tizenegyedik gyermeke volt. A csillagászat kora ifjúságától fogva vonzotta. Hajlamainak meg­felelő nevelő-iskolát és keretet talált a Jézus-Társaságban, ahova 1864- ben lépett be. A jezsuiták között kiváló csillagászok voltak: Ferreri vá­lasztja el a középkori csillagjóslástól, az asztrológiától az asztronómiát I5?l-ben írottmunkájával, művét föl ytatja De Angelis; a Napkutatás aty­ja Scheiner Kristóf (1575-1650), a 19. szazad Iegkiválóbb csillagásza pe­dig P. Secchi Angelo. P. Secchi tanítványa és hű barátja volt Braun Károly, a Haynald ob­szervatórium (Kalocsa) igazgatója. A híres tudós asszisztense lett Hünin- ger Adolf és Fényi Gyula. Brauntól előbb Hűn inger, máj d 1885-ben Fényi vetteátacsillagvizsgálóintézet vezetését. A legkiválóbb modern csil­lagászoktól tanult tehát s az ő munkájukat folytatta. Attól az időtől kezdve, hogy elődjétől átvette az obszervatórium vezetését ésúgydöntött, hogy átveszi programját, a Nap tanulmányozá­sát is, harminckét esztendőn át, 1917-ig, amíg a szeme tönkre nem ment, egyetl enegyszer hagyta el hosszabb időre őrhel yét, amikor egy napfo­gyatkozás tanulmányozására Spanyol országba utazott. Első nagyobb szabású és jelentőségű munkája, a nap Iégkörének, a chromoszférának magasságával kapcsolatos. Megállapította, hogy ez a Napsarkaina I egmagasabb, a napfoltok zónáin a legalacsonyabb sátlag- ban 5 220 kilométer magas s nem 10-11 ezer, mint előtte hitték. Legje­lentősebb és Iegeredetibb felfedezése azonban a róla manapság sokat emlegetett jelenség, a napkitörések tanulmányozása. Nagy jelentőségű munkát végzett a protuberanciák, egyál tálán a nap tevékenység törvényszerűségénekmegállapítása körül. Megfigyelé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom