A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-02-01 / 2. szám

18

tett versenykocsik futását. Nemcsak a keresztény kora középkornak, az antik Rómának is megvoltak a maga legendái. Egy ilyen íratlan hagyomány szerint Tarquinius Priscus ott építette volna föl az elsó' versenypályát, ahol a születó' Róma harcosai a szabin nőket elrabolták, hogy feleségük legyen. De a régész mást mond. A feltárt alap- építmények jóval későbbről, a Krisztus előtti második századból származnak. De a Kr. előtti első század közepén már a római látvá- nyosságokközpontjalehetett,hiszen Caesar itt rendeztetett 1000 gyalogossal, 600 lovassal és 40 elefánttal egy műcsatát. Augusztus császár a Circus hosszában emelkedő Palatínus dombon uralkodói lelátót építtetett és a Circus pályakanyarába egy obeliszket állíttatott. Ez most a város másik felében a Városliget alatt, a Piazza del Popoion parkoló autók rengetegére vigyáz.

Néró uralkodása napjaiban a várost elpusztító tűzvész a Circus Maximust sem kímélte meg. Domitianus császár idejében újra leégett. Trajánus építtette újjá, Caracallabővítette, Konstantinmoder- nizálta. Az utolsó nagy kocsiversenyt 549-ben már a germán Totila rendeztette. A X. századtól a Palatinus, a Colosseum és a Circus Maximus romépületei között egy új hatalom növesztette tekintélyét. A Frangipani család a kora középkori Róma történetének egyik legbefolyásosabb tényezője, itt építtette ki erődítményeit. Bástyák, tornyok, várfalaknőttek a császár korabeli paloták köveiből, aztáneze- ket is eltemette az idő. Az a torony, amelyben Assisi Szent Ferenc a 13. század elején egy szobácskát kapott, ma nem is tűnik toronynak. A kegyes özvegyről ugyan feltehető, hogy lakást adott egy koldusruhában szeráfi arccal járó zarándoknak, de a torony a Frangipani család sok más emlékét is őrzi. Nemcsak abban tűntek ki aha- talmas nem tagjai, hogy az éhezőknek kenyeret törtek "Frangipani" és a zarándokoknak szállást adtak. A pápai trón fölötti uralomért versengve nem riadtak vissza semmitől és saját családi politikájuk érdekeiért az egyház tisztaságát is nem egyszer feláldozták. Ki tudja - ha igaz - Graziano Frangipani özvegye a szegények befogadásával talán e család sötét múltját akarta engesztelni; talán azt, hogy száz évvel korábban Cencius betört a lateráni bazilikába és az éppen megválasztott második Gelasius pápát tettleg bántalmazta. II. Gela- sius Capuába a normanokhoz menekült, csak akkor tért vissza Rómába, amikor V. Henrikcsászár és kreatúrája az ellenpápa elhagyta az örök várost. Cencius Frangipani azonban csatlósaival újra betört Rómába és halomra gyilkoltatta a Gelasius párt embereit.

Egy ilyen sok viszályt és vért látott toronyban találták volna rá III. Ince szolgái Assisi Szent Ferencre, innenkísérték volna a pápá-