A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-02-01 / 2. szám

12 ERZSÉBET NŐVÉR HŐSTETTE Egy párizsi börtönben kivégzésre várt egy fiatal anya. Mit sem tö­rődve azzal, hogy kilenc hónapos gyermeke van, másnap hajnali négy óra­kor ki fog/ak végezni, mert bebizonyosodott, hogy a francia ellenállási mozgalomhoz tartozik, ésrésztvett a német megszállás elleni küzdelem­ben. Az SS-isták kijelentették neki: kegyelem nincs, meg kell halnia! Éjfélkor egy jóságos arcú, idősebb apáca lépett cél Iá jóba, talán hogy előkészítse a nagy útra. • Ugyan kérem, miféle Istenről papol itt maga nekem, mikor tu­dom, hogy néhány óra múlva le fognak mészárolni, és senki sem törődik kiienchánapos gyermekemmel. Senki sem kérdezi, mi lesz vele, kire fog maradni - kiáltott fel türelmetlenül a halálraítélt fiatalasszony. A cellában kínos csend állt be. Aztán az apáca szelíd, de határo­zott hangon megszólal t: - Vetkőzzék le! Es Erzsébet nővér, ahogyan az apácát hívták, átadta öltözékét a fiatalasszonynak, nyakába akasztotta a keresztet, aztán megmagyaráz­ta, hogyan hagyhatja el zavartalanul a börtönt. Hajnalban eldördülta kivégzőosztag sortüze, s a fal tövében ősz- szerogyott - a z apáca! Elérkezett a felszabadulás napja. Franciaországot el hagyták a né­met csapatok. A haláltól megmenekül t fiatalasszony ped ig hozzálátott, hogy megkeresse jótevőjét ésmegmentőjét. Sorra járta az öszses Párizs környéki zárdákat, míg végül véletlénül rábukkant Erzsébet nővér ne­vére. A megsárgult zárdái anyakönyvből azután kiderült, hogy az apá­ca nem más, mint Kuzmina Karajeva, orosz költőnő. Moszkvai irodalmi körökben annak idején jól ismerték.Közvetle­nül az első világháború kitörése előtt utazott Párizsba apjával, a hala­dó szellemű, széles látókörű emberrel. Az apa azonban hamarosan megbe­tegedett és meghalt. A lányt ez annyira megrendítette, hogy örökre el­búcsúzott a világtól és zárdába vonult. A neve, az egykor fel kapott köl • tőnő neve, csak néhány nagy szovjet könyvtárban előforduló verseskö­tetben maradt meg. A második világháború alatt végrehajtott hőstette azonban maradandó értékű lett. A francia kormány az ellenállási mozga­lom hősnőjévé nyilvánította, és tiszteletére a francia posta emlék-bé­lyeg sorozatot bocsátott ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom