A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-11-01 / 11. szám
44 szólván kizárólag az egyház nevelte az embereket, könnyen elvégezhette azt a világnéze tét kialakító munkát, amelyet akkor kapott küldetésként, amikor a Megváltó közölte tanítványaival utolsó parancsát: - Elmenvén tanítsatok minden nemzetet! Ma azonban annyi különböző, egymással homlokegyenest ellenkező benyomás éri az embert, hogy nagy felkészültséggel kell ügyelnie arra, hogy gyermekeiben a nevelés segítségével a megfelelő világszemléletet kialakítsa, képessé tegye őket a helyes ítélet- alkotásra, a kifogástalan katolikusmagatartásra. (L. a "Magyar Papi Egység" 38-39. különszá- mát, 204. 1.) A zsinat irányvonalai. Érthető tehát, hogy a zsinat igen nagy gonddal tárgyalta meg ezt a kérdést és meghatározta az iskolai nevelésnek azon legfőbb a- lapeIveit, amelyek a gazdasági, szociális, ideológiai és vallási vonatkozásban sokrétű társadat- mú államokban is biztosítják a helyes iskolai nevelés lehetőségét a felserdülő ifjúság számára. Lehetetlenség egy rövidke cikk keretében még csak vázlatosan is ismertetni ezeket az alapelveket, így csak arra az egyre mutatunk rá, amelyet az imaszándék kifejezetten említ: a nevelés kérdé- sénekmegoldásánál arra kell leginkább ügyelniük az összes illetékes tényezőknek (szülők, egyház, állam), hogy az ifjúság lelki java ne csak hátrányt ne szenvedjen, hanem ellenkezőleg minél inkább élőmozdítassék. Az államnak tehát lehetővé kell tennie azt, hogy minden keresztény megkaphassa a keresztény nevelést, a- melynek révén eljuthat a lelki nagykorúsághoz, a Krisztusban való élet teljességéhez. Ezt annál is inkább meg kell tennie, mert ez a keresztény nevelés ébreszti fel leginkább a felserdülő ifjúban a saját maga és mások irántkötelező felelősségtudatot, továbbá alkalmassá teszi őt arra, hogy mint felnőtt, hasznára lehessen annak a társadalomnak, amelynek tagja; végül kifejleszti benne a más népek felé való barátság és méltányosság érzését, amely e- gyedül vezet az igazi egységhez és békéhez.(Vö. aKeresztény Nevelésről szóló nyilatkozat 6. pontjával. ) A megvalósítás útja. Nagyon sok régi és még inkább a legtöbb újonnan önállósult államban még sok súrlódás merül fel a szülők és az egyház jogai, meg az államoknak iskolai monopóliumra irányuló törekvései között. És igen sokszor a kérdés annyira bonyolult, hogy még jóindulatú államokban is szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik a helyes megoldás megtalálása és gyakorlati megvalósulása. Éppen ezért a Szentséges Atya ezt az egész