A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11. szám

39 ban látott, amikor tolókocsijában a tengerpartra vitték ó't. Ezt adta át szeretetének örök emlékeztető jeléül Amáliának, ezekkel a sza­vakkal; - Valójában, kedvesem, te magad is olyan vagy, mint a mir­tusz fa, mert annak örökzöld levelei a te szellemed örök tavaszáról beszélnek, hófehér virágai pedig lelked fehér szépségéről. Minden mirtusz fa, amelyet ezentúl megpillantasz, beszéljen neked arról, hogy én mennyire szerettelek téged... Aznap délután pedig, mikor magára hagyták pihenni, Fra Ange­lico egyik festményét szemlélve, amely az őrangyalt ábrázolta, amint az égben fogadja azt a lelket, akinek a földön gondját viselte, elfogta őt is a költői ihlet és egy kedves verset írt feleségéhez azzal a szán­dékkal, hogy azt csak halála után olvassa el. Ebben így írt: - Ezek az őrangyalok üdvözlik a mennyet elnyert lelkeket, akikre itt a föl­dön gondot viseltek. De te, őrangyalom, itt maradsz, hogy imáiddal megnyisd számomra a mennyeket. Itt maradsz, néhány gyorsan to­vatűnő évig, hogy irányítsd és védjed a gyermeket, akiben örömünket leltük. Tanítsdmeg őt arra, hogy gondoljon rám. Ékesítsd fel lelkét mindazzal, ami a te lelkedet oly kedvessé teszi számomra. Fordítsd erre életedet és szeretetedet, míg ismét találkozunk a Szeretet haj­lékában. 0, amint az ég felülmúlja a földet, úgy fogja felülmúlni ot­tani szeretetünk mindazt, amit eddig éreztünk és sohasem fog véget érni Isten színe előtt... (Folytatjuk) AZ UTOLSÓ SZÓ... Walter Pl acidus, a híres beuroni bencésapátság főapát ja, 1908. szep­temberének egy rekkenően mel eg napján a halállal vívódott. Fiatal rend­társai ott imádkoztak mellette és zavargatták el arcáról a tolakodó je­gyeket. Ezek a tanítványai később sokszor emlegették, hogy lelki ta­nítójuk a halálos ágyon annyira megkapó Ieckét adott egész életükre, amely hatásában túl tett Iegszebb előadásain és buzdításain. Valahány­szor ugyanisa haldokló egy-egy pillanatra visszanyerte eszmél étét, las­san meghajtotta a fejét, amint azt számtalanszor tette a karimában és megrendítően ünnepéi yes hangon ezt ismétel gette: - Gloria Patri et Filio et Spiritui Sancto! (Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szenti él ek Isten­nek.) Ez a fohász volt életének legmélyebb imádsága, amelybe mindig bel efektette egész szívét. Ez volt utol só szava is, amellyel I el keel szál 11, hogy színről -színre lássa és magasztal ja a háromszeméi yű egy Istent. T

Next

/
Oldalképek
Tartalom