A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-10-01 / 10. szám

10

tovább képezni. Csak 7 és fél % panaszolta föl, hogy kényszerből tanul. Ez is azt mutatja, hogy a túlnyomó többség nem szülői parancsra, nem is kategóriája hagyományát követve, hanem személyes meggyőződésből tanul.

Aki tanul, jövőjét építi. Az iskolából kikerülő fiatalnak dolgoznia kell, hogy megélhessen és családot alapíthasson. Hogyan vélekednek a római fiatalok a munkáról? A válaszok 43 %-a a munkának éppen előbb említett mozzanatát emelte ki. Szükséges a megélhetéshez. 32% azt kívánja, hogy az értékek rangsorában a munka más helyre kerüljön. 18% a munkában az ember személyi méltóságának egy tényezőjét látja. A "dolce far niente" elvét; azt, hogy minél kevesebb a munka, annál jobb, - ezt az elvet csak 5 és fél % hirdeti és csak másfél % tekinti a munkát rabszolga-robotnak.

Aki meg akar élni, annak dolgoznia kell, ezt a többség véleménye. A család megélhetését is a munka biztosítja. Hogyan vélekedik a római ifjúság acsaládról? A válaszok 87%-a pozitív volt. 37% a családban az együttélés természetadta formáját látja, 20% ezenfelül a család nevelői hatását is hangsúlyozza, míg 30 % azt tartja szükségesnek kiemelni, hogy a családban a szeretet légköre van. A megkérdezetteknek csak 13 %-a fordult szembe a család intézményével. 5 és fél % a családban terhet lát, 7 és fél % pedig nem hisz a családban, mint értékben. Az, hogy a római fiatalok lényegében a családban jól érzik magukat, a családot természetes keretnek, sze- retetközöSségnek tartják, ez szorosan összefügg az olasz ember emocionális természetével. Igénye a szeretet és minden másnál jobban reagál a szeretetre. Erre mutatnak a barátsággal kapcsolatban adott válaszok. A válaszok 54 %-a azt emelte ki, hogy jó együtt lenni. 27 % a barátság lényegét az eszmék és vélemények megegyezésében látja. 15% csak bizonyos határig hajlandó a barátkozásra és 4% szerint az embernek föltétlenül barátokra van szüksége. Érdekes, hogy legjobban a 14-17 évesek hangoztatják, hogy jó másokkal együtt lenni. A 62%-ból a 18-21 éveseknél már csak 55%, a 22-26 éveseknél meg már csak 46%-ot találunk.

Milyen ennek az ifjúságnak a közö s s égi öntudata, ha már oly szívesen vannak a fiatalok együtt? Tele vagyunk problémákkal, - ez a megkérdezettek 48 %-ának a kollektív önkritikája. 27 % maga- biztossággal dicsekszik, 18% viszont bevallja éretlenségét és csak 8% állítja, hogy a mai fiatalság következetes. Az összkép biztató, ugyanis mutatja, hogy a fiatalok nem felületesek. A felnőttek irányítását is hajlandók elfogadni, ha abban sikerül felismerniük az igaz-