A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-09-01 / 9. szám
5 Kővári Káro I y, S. J. Ne hallgass a lelkiismeretedre?! A határozott és helyes lelkiismeret szavát követnünk kell. Néhány esetben azonban lelkiismeretünk nem szolgál biztos útmutatással. "Isten lelkiismeretünk szerint fog megítélni minket, azaz, ha mindig lelkiismeretünk szavát követjük, biztos hogy nem követünk el bűntl" - "Mégha téves is lelkiismeretünk, akkor is annak követése által üdvözítjüklelkünket! " - Ilyen és ehhez hasonló kifejezések gyakran elhangzanak, vagy felidéződnek emlékezetünkben s talán eszünkbe se jut, hogy veszélybe kerülhetünk, ha gondolkozás nélkül alkalmazzuk ezeket saját magunkra. merül fel aziránt, hogy lelkiismerete valóban Isten akaratát közvetíti vele, akkor azáltal üdvözíti lelkét, hogy hűségesen követi .lelkiismerete szavát. Ez igaz akkor is, ha valójában téves a lelkiismerete, ő azonban nem is gyanítja ezt. így például, ha valaki őszintén meg van győződve arról, hogy az ő vallása az Isten által megkívánt igaz vallás, akkor hűségesen ki kell tartania benne és teljesítenie kell annak előírásait. Ilyen módon üdvözülnek azok, akik nem a katolikus egyház tagjai, hanem valamelyik más egyházhoz, vallásfelekezethez tartoznak. Követni kell biztosnak tartott lelkiismeretünk szavát egyéb kérdésekben is. Ha pl. egy katolikus vasárnap tévesen azt hiszi, hogy szombat van, nem követ el bűnt azzal, hogy nem megy misére. Határozott, de téves lelkiismeret. a) Nem is sejti téves voltát. Kétségtelenül igaz, hogy ha valakiben k o m o 1 y kétség nem
