A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-08-01 / 8. szám

35

nárok nagy része azonban nyíltan hitetlennek vallotta magát. Ezek éppen nagy támadást indítottak a jezsuiták ellen, mert őket tekintették a katolikus egység és nevelés legerőteljesebb bajnokainak.

Válaszként Ozanam három új tárgyat iktatott be előadásaiba: az elsőben a pápaság intézményét védte meg, a másodikban a szerzetesrendeket, a harmadikban pedig a szerzetesi engedelmességet. Mindezekkel közvetve a jezsuiták ellen indított támadásra felelt.

Számított arra, hogy előadásait egyes diákok kifütyüléssel és dörömböléssel fogják zavarni, mint más tanároknál is tették, akik kiálltak akatolicizmus mellett. Maga is csodálkozott azon, hogy noha sok hitetlen diák vett részt előadásain, ilyen tüntetésre nem került sor.

Valahányszor Ozanam történelmi vagy erkölcsi tárgyakról beszélt előadásaiban, mindig rámutatott a katolikus álláspontra. Ékes- szólása annyira leszerelte ellenséges szándékú hallgatóságát, hogy még azok is, akik tüntető szándékkal vettek részt előadásain a végén együtt tapsoltak a többiekkel.

Egyszer átírták egyik előadás sorozatának hirdetését "Külföldi irodalomról" "Teológiára". O csak mosolygott ezen, de előadásának végén megjegyezte: - Uraim, nem részesültem abban a kitüntetésben, hogy hittudós lennék. De boldoggá tesz hitem és törekvésem, hogy teljes lelkemből és erőmből az igazságot szolgáljam.

Az ifjúság hamar elismeri a férfiasságot. Szavait tapssal üdvözölték. Mindazonáltal Ozanam helyzete kritikus volt az egyetemen. Egyes hitetlen tanárok gyanakvó és éles szemmel kísérték figyelemmel működését.

Diákjainak ragaszkodása és az a nagy tisztelet, amellyel Párizsban sokan viseltettek iránta, megvédte Frigyest. Híre ugyanismesz- sze túlterjedt az egyetem falain. Nemcsak a szegény-negyedekben ismerték őt, hanem szinte mindenütt olvasták írásait. Előadásokat tartott egy katolikus körben és az egyik templom alagsorában a munkásoknak is. Az egyszerű munkások is szerették őt, mert saját magát is munkásnak hirdette, aki a könyvekkel és a tollal dolgozik, éppúgy, mint ők téglákkal vagy cementtel. Hitt a munka méltóságában és nagyra becsült minden becsületes munkást.

Négy éves kisegítő tanári működésének 1844-ben végét vetette annak az egyetemi tanárnak a halála, aki meghívta őt az egyetemre, hogy neki segítsen. Most fog eldőlni, sikerül-e végleges tanári ki