A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-08-01 / 8. szám
23 madarat, ő is ráfogta puskáját, célzott és "lőtt". Társai nevettek rajta és azt hitték, meghibbant. 0 azonban tudta mire van szüksége. A következő napon már töltött puskával állt társai között és ő lőtte le az első 8 madarat. Aznap 17 lövésből 15 találata volt. Ezek után már más szemmel néztek rá! Egy fiú a baseball ütést gyakorolta és szinte mindig egy lábnyira a labda mellé ütött. Erre valaki azt tanácsolta neki, hogy egy ideig csak nézze, amint feléje dobják a labdát s csak képzeletben üsse meg. Utána az ütővel a vállán gyakorolja ugyanazt, de az ütőt még mindig ne használja. Aránylag rövid gyakorlat után, melyet csak képzeletben és szemével végzett, pompásan eltalálta a labdákat. Bátran vágjunk belel Természetes dolog és javunkra válik, nem pedig kárunkra, ha a válságos helyzet előtt kissé izgatottak vagyunk. Ne tévesszükösz- sze ezt az izgatottságot a félelem által kiváltott remegéssel és menekülési vággyal. Fontos, hogy a válságos helyzetet ne félelemmel szemléljük, hanem bátran vágjunk neki, tartsuk a nehézséget legyőzhetőnek s kívánatos kihívást, erőpróbát lássunk benne. Tehát nem védekező, hanem támadó magatartással, a győzelem reményében, képességeinkben és Isten segítségébe vetett bizalommal vegyük fel a küzdelmet. A bátorság érzelmével velejár, hogy testileg is felkészít minket a küzdelemre s mint ahogy az indulás előtt a jól befűtött mozdony remeg a feszültségtől, ugyanúgy mi is érezzük ezt a feszültséget, izgatottság alakjában. Tapasztalt színészek tudják, hogy az előadás előtt érzett feszültség, izgatottság biztosítja számukra a jó fellépést. Sokan azért szándékosan is előidézik mielőtt a színpadra lépnek. A háborúban is az mutatkozik legjobb katonának, aki izgatott küzdelem előtt. Káros lenne azonban, ha félremagyaráznánk : a bátorság testi tüneteit és összetévesztenénk a félelem némileg hasonló testi tüneteivel s ijedtséget váltana ki bennünk. Az esetleg túlzásba menő izgatottságot néhány mély lélegzéssel kellő mértékre csökkenthetjük. Az egészséges izgatottság a fellépés első perceiben tart csak, amint belelendültünk az előadásba, beszédbe, vizsgázásba, stb. eltűnik. Fontos az is, hogy külsőnkön is magabiztosságunk és győzelem tudatunk nyilvánuljon meg, s ezért mosolyogva
