A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-08-01 / 8. szám
14 szegény fickó, bizonyára sokan voltak a borbélynál, nem tudott meg- nyiratkozni. Rendetlen ruha, mosdatlanság. Ezt még inasgyerek sem tűmé meg magán, mert az olasz ember, amikor kilép az utcára olyan, mintha skatulyából húzták volna ki. A középiskolások és egyetemi hall- gatókközött alig találni a beat fertőzésnek a nyomát. Szeretnek énekelni, szeretika modem ritmusokat, táncolnak is eleget, a televízió un.; üvöltő csillagaiért is rajonganak, de csak módjával. Milyen ennek a római ifjúságnak abelső világa? Mikéntvé- lekedik korunk nagy problémáiról, miben látja a jövőt, mit akar kezdeni a saját életével, vannak-e eszményei, becsüli-e a munkát, milyen a vallásossága, miként vélekedik a nőről, aztán mi a véleménye önmagáról? Ezek a kérdések érdeklik a szociológust. Ernesto Ra- maciotti egyetemi docens vállalkozott arra, hogy a szociológiai véleménykutatás szabályai szerint megvizsgálja a római ifjúság szociológiai arculatát. 3000 fiatalt kérdezett meg a múlt év első hónapjaiban és a férfiifjúság körében megejtett vizsgálatának az eredményeit közzé is tette. Ez a tanulmány fekszik előttünk, ezt kívánjuk ismerteted. E tanulmányát előkészítve az olasz szociológus 530 tizenegy és 26 életév közti fiút, fiatalembert kérdezett meg, éspedig úgy, hogy a fiatalokat a római társadalom minden rétegéből választotta ki. Belvárosi, külvárosi, közép- és főiskolákon tanuló és iparban, üzletek- dolgozó fiatalokat kért meg, hogy válaszoljanak kérdéseire. Szombat délután és vasárnap azokat a helyeket kereste fel, ahol a fiatalok együtt szoktak lenni, hétköznapokon meg az iskolák, ill. a műhelyek, gyárakkapujában állította meg tanulmányának kikérdezendő alanyait. A szociológiai kutatás szabályai szerint az 530 megkérdezett fiatal adott válasza másfélmillió fiatal felfogását és magatartását tükrözi. Mivel a Rómában élő ilyen korú fiatalok száma csak 200 ezer, ezért a kapott feleletek messzemenő hűséggel kifejezik a római ifjúság átlagának a véleményét és magatartását. A megkérdezettek teljesen szabadon válaszoltak. A kérdőíveket a szociológus úgy állította össze, hogy a kérdésekre könnyű legyen válaszolni, deakérdések ennek ellenére bő lehetőséget adjanak mindenféle vélemény kifejezésére. A kérdések három csoportot alkottak. Az első csoport korunk három égető közösségi problémájára vonatkozott; - A háború, - a mai társadalom és a jövő világa, mit gondolnak erről a római fiatalok. - Akérdésekmásodikcsoportja az egyéni személyes értékskálát kívánta megközelíteni; A szabadság, a kis
