A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-07-01 / 7. szám

24

Kővári Karol y, S.J.

VILÁGIAK AZ ÁTTÉRŐK

OKTATÓI

Az áttérők oktatását ál falában papok végzik a plébániákon, s talán nem isgondolnak arra, hogy világiak még jobban megfelelnek erre a célra. Szerencsére valakiben felmerült ez a gondolat és módjában állt meggyőződni az eredményről.

Az áttérőkről általában az a vélemény, hogy a plébánia híveinek legjavát alkotják, s hogy hitüket sokkal öntudatosabban gyakorolják, minta született katolikusok. Mindig akadnak azonbankivételek és az áttérők között is akadnak olyanok, akik nem gyakorolják újonnan megismert hitüket, sőt esetleg hamarosan fel is adják.

Ez meglehetősen kiábrándító a papra nézve, aki az oktatást végezte, de mentségül talán felhozhatjuk, hogy oly sok egyéb elfoglaltsága van és annyi egyén oktatásával foglalkozik, hogy nem tehető felelőssé minden egyes áttérő viselkedéséért. Még inkább jogos az oktatást végző pap védekezése, ha nem egyénenként, hanem nagy csoportnak adta az oktatást egy iskolaterem légkörében. Ugyancsak igazságtalan lenne a keresztszülőt tenni felelőssé az áttérő lelki sikereiért, vagy sikertelenségéért.

Taláninkább a jelenlegi oktatási módban kell keresnünk a sikertelenségek okát. Sok helyen nem gondoskodnak kellőképpen az áttérők további lelki segítéséről, miután felvették őket az egyházba.

Egy amerikai plébánián (Christ the King, Rutland, Vermont) úgy látszik megtalálták egyik módját annak, hogy az áttérők kitartását biztosítsák. Miutánhárom éven keresztül sikeresen használták az új módszert, beszámoltak az eredményről egy, a világi apostolok számára szerkesztett folyóiratban.

Az elinduláshoz az ötletet talán az adta, hogy az egyház kérész-