A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-06-01 / 6. szám

39

Az Ostya csodája

Az Ur 1608-ik esztendejében, pünkösd napján történt, az akkori Helvetia és Burgundia között fekvő Franche-Comté tartomány Faverney városkájában. A csúcsostetejű házak között békésen folydogáló Lanterne partján, közel a városka széléhez, ahol a fák és mezők zöldje már elérte a városfal szürke kőkockáit, állott a bencések öreg kolostora.

Nemrég zajlottak le a reformáció viharai, amelyek ezt a csendes városkát is megtépázták. Am a harc itt csekély veszteséggel végződött: a kától ikusok közül alig néhányon állottak az új hit eszméi mellé.Ennyi hűség jutalmat érdemel t. Vili. Kelemen pápa teljes búcsút hirdetett azok számára, akik a pünkösdi ünnepek három napja alatt eljönnek imádnia bencés apátság templomában kitett Szentostyát.

A szerzetesek boldogan készülődtek az ünnepre. A város kútjai mellett illatozó hársfák és az apátság falai körül virágzó vadrázsabokrok ágaival díszítették fel templomukat. A főoltáron a kertek rózsái pompáztak. A főoltár és az áldoztatórács közé Dom Garnier házfőnök külön ünnepi oltárt állított, csipketerítővei borította le, a középre márványlapocskát tett és ide helyezte el a faragott tábernákulumot.

Pünkösd szombatján, a reggeli mise alatt, két ostyát változtattak át és mind a kettőt elhelyezték a szentségtartó kristályba, hogy az üvegen keresztül a hívek jól láthassák az Ur Testét.

Az esti litániát szerzetesek és hívők együtt imádkozták és énekelték végig. U tána a hívők a gyóntatószékeknél sorakoztak, és késő este lett, mire a templom kiürült és a gyóntató atyák visszavonulhattak celláikba. A faragott tölgyfakapukat Dom Garnier, a templom őrzője, saját maga zárta le.

Pünkösd vasárnapján, hajnali három órakor, mikor még alig pirkadt, Garnier atya már a torony felé igyekezett, hogy a hajnali zsolozsmára harangozzon. Amint belépett a templomba, megdöbbenve állott meg.A templomot sűrű köd tölti be: füst! Az oltár felé siet, de csak hamut talál.

T