A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)

1968-05-01 / 5. szám

22

(A lőcsfalvi pap naplójából.)

Nagy volt a készülődés aZanati portán. Nagy lakodalom készült. Zanati Márton négy nagy legény fia között egyetlen leány-gyermek ékeskedett, a Mariska. S neki lesz a lakzija Kanyó Györggyel. A konyhából asszonyi terefere zaja hallik, néha nagy kacagásba fullad. Rokonok, szomszédok segítenek. Borjút vágtak, disznót öltek. Finom sütemény szagok áradnak a házból. A pajtában a legények mesterkednek; döngölik a földet a táncra. Dobogózzák a cigánybanda helyét. Márton gazda meg csak jár ki házból, be a pajtába, körül az udvaron, mint aki nem leli helyét. Nagy gond a nagy lakodalom. Az ő feje fáj tőle. Ma péntek délután van. Holnap délután lesz az esküvő.

Megvirradt a szombat is. Hajnalodik. A nap törülgeti képéről a ködrongyokat. Arca mind vörösebb lesz tőle. Egyszerre csak kikandikál fényes sugárszeme a szürkületből. Lótás-futás a faluban. Mi történt? Ilyenkor az egyetlen mozgás az istálló környéken van, meg az udvaron. Etetés, itatás. Zanati Márton kinéz a kapun. Mert a szembelévő házban szokatlan mozgást tapasztal. A szomszéd asz- szony meg sikoltozik, mintha az ura verné. Pedig dehogy veri szegény feje. Bár verhetné. De ott fekszik az ágyon kinyúlva, véresen. Épp most hozták haza. Ott találták az országúton, vérében. így meséli éppen Kövér Gazsi, Márton gazdának, mert ők is szomszédok a másik végéről.- Tán rablók ütötték agyon?- Dehogy! Elragadták a lovak. Biztos valami autótul__- Attól hát! - toldja meg Rádli uram, aki most jön ki a szomszédból. Autó ütötte el a komámat. A szekeret, lovat megtanálták az árokba, tüle vagy száz lépésre.- Oszt mikor temetik, - kérdi óvatosan Márton gazda.- Úgy hallom, csak hetfűn, mert a csendőrség nyomoz, oszt a "halott-gém"-nek is kell gyünnie.