A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-04-01 / 4. szám
24 ROMAI ELETKEPEK Orbán Miklós, S.J., Róma XXXVIII. Hogyan vetődött fel XII. Pius pápa idejében az egyetemes zsinat terve? Aromái jezsuiták folyóiratának, a Civilta Cattolicá-nak az 1966. augusztusi kettős számából Giovanni Caprile cikke nyomán ismertetjük a sokak előtt kevéssé ismert tervet, mely XII. Pius pápa uralkodása alatt vetődött fel. Amikor XXIII. János pápa 1959. január 25-én a falakon kívül fekvő Sz. Pál bazilikában tett látogatása alkalmával közölte a római bíborosokkal, hogy össze akarja hívni az egyetemes zsinatot, közlését a római kúria hivatalainak e magas vezetői megdöbbenéssel fogadták. Senki sem várta, hogy az átmeneti pápaságra megválasztott velencei pátriárka ilyen halatmas feladatot merjen maga és közvetlen munkatársai elé tűzni. Nem is hittek benne, hogy ténylegesen sor kerül a zsinat összehívására. Még a bennfentesek sem. Miért? Mert a kúria legmagasabb pozícióiban lévő prelátusai tudtak arról, hogy nyolc évvel korábbanmint szenvedett hajótörést az egyetemes zsinat gondolata a felmerült nehézségek következtében. Ennek a kezdeményezésnek a történetét és hajótörésének az okait világítja meg eddig nem publikált dokumentumok alapján dolgozva, a Civilta Cattolica fent említett augusztusi kettős számában a jezsuita P. Giovanni Capriole. Ruffini bíboros, a második vatikáni zsinat egyik vezető egyénisége, 1948. február 24-én XII. Pius előtt kihallgatáson jelent meg és ez alkalommal hívta fel a pápa figyelmét a Szent Officium akkori asszesszorának, Ottavianinak a gondolatára, hogy a sokféle elharapózott téves eszmék elítélésére össze kellene hívni az egyetemes zsinatot. Néhány nappal később, március 4-énmaga Ottaviani személyesen adhatta elő a pápának azokat az okokat, amelyek szerinte a zsinat összehívását javallták. A különböző tévtanok mellett a háború
