A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-03-01 / 3. szám
20 várost keresett fel és több mint 123 000 mérföldet utazott! Ezeken az előadásokon kifejti hallgatóságának az Amerikában élő 12 millió érelmeszesedéses beteg problémáit, s azt, hogy mit tehetnek megfelelőbb kezelésük és megértésük előmozdítása érdekében. Ösztönzi őket az ez irányú orvosi kutatómunka támogatására, amelytől remélik, hogy végül ennek a betegségnek is megtalálják az ellenszerét. Ma ez a betegség teszi nyomorékká legnagyobb számban az embereket. Jeromos idejének jelentős részét fordítja a csalók leleplezésére is, akik évente kb. negyedmilliót csalnak ki kuruzslásukkal az érelmeszesedésben szenvedőktől. Kétszer tanúskodott már ebben a kérdésben az Egyesült Államok Szenátusának vizsgáló bizottsága előtt, és így nagy szerepe volt annak a törvénynek előkészítésében, amely tiltja a hatástalan gyógyeszközök hirdetését. A betegek lelki megsegítésével is foglalkozik. Mint a Kolumbusz Lovagok és a Szent Név Társulat tagja, ezeken a mozgalmakon keresztül rendkívüli lelkigyakorlatokat és gyónási alkalmakat szervez a betegek számára, megszervezi a betegek szállítását, hogy azok eljuthassanak misére és az egyházközség tevékenységekben is részt vehessenek.- Számomra a kereszt határozott többletet hozott életembe. Teljesebbé, jelentősebbé tette életemet, hogy ifjúkoromban ilyen betegségbe estem. Sokkal több emberen tudtam így segíteni, minthahiva- tásos sportemberré váltam volna, sőt talán még papként sem tudnék ennyit tenni. Biztosra veszem, hogy Isten akarta ezt így! Mindennapi örömünket ... De sokam nem tudnak örülni e nap örömének... Pedig ahogy naponta elmondjuk, hogy »mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma« — és nem a holnapit és az azutánit, hanem csak a mindennapit ma, ezen a napon, s minden áldott napnak a maga kenyerét, — úgy elmondhatjuk, s el is kell mondanunk, hogy »mindennapi örömünket add meg nekünk ma«. Bs Isten meg is adja minden napnak a maga ijrömét, de vannak, akik nem akarják észrevenni, és vannak, akik ha észreveszik, eltiporják, mint egy éppen kiütközött kis rügyet.- Pedig milyen jó örülni minden nap örömének! Annak, hogy ma különösen jól ment a munkánk; annak, hogy sikerült.uralkodnunk ingerültségünkön; annak, hogy mosolyt csaltunk valakinek az ajkára; vagy egy szép képnek, jó muzsikának, mély versnek. S milyen jó aztán hazavinni ezt az örömet és megosztani otthon, hadd jusson belőle mindenkinek ... Add meg nekünk a mindennapi örömünket. És add, hogy örülni .tudjunk a mindennapi örömünknek.
