A Szív, 1968 (54. évfolyam, 1-12. szám)
1968-02-01 / 2. szám
48 Ugyancsakhosszú időbe telt, míg ez a dolog megvilágosodott előttem. A kilencvenkilenc igaz jó, tisztességes jellemmel volt megáldva, amit nagy részben örökölt, ajándékként kapott, nem pedig érdemként szerzett. Nem volt nehéz tehát számára jól viselkedni, s ennekkö- szönhető, hogy jól viselkedett. Amikor végre célba érkezett, olyan volt ez, mintha csak egy hosszú, - élethosszig tartó - biztonságos és szilárd hídon keresztezett volna egy széles folyót. Nos, amikor valaki átmegy egy erős hídon és biztonságban megérkezik a túlsó partra, aligha várhat ott üdvözlő bizottságot, hogy elismerésüket fejezzék ki teljesítményéért. Ezzel szemben a bűnösnek gyenge jellemalkata volt, ami szintén vele született. Egész életén keresztül küzdenie kellett. Olyan volt, mint akinek egy deszkaszállal kell átúsznia egy széles - életnyi széles - folyót, amelyen nincs híd, de amely tele van örvénnyel, sodró áramlattal és krokodilussal. Azok, akik a másik oldalon állnak, látják küzdelmét. Nagy tömeg gyűlik össze, és fokozatosan feszülő figyelemmel figyelik őt. Sikerül neki, vagy nem? Most elmerült... nem, ott úszik megint... most alkapta az áramlat... elveszett, vége van... de egy emberfeletti erőlködéssel kikerül ebből is... még mindig úszik... sikerülni fog neki, sikerülni fog... és végre, sikerült! A tömeg körülveszi, kitör a lelkesedés. Kezét rázzák, vállát veregetik. Hála Istennek! Elve került át, örökké élve! FOGLALKOZÁS NÉLKÜLI ANGYAL Régi-régi történet mesél arról,hogy egy szép napon két angyal jött le az égből. Mind a kettő egy kosarat hozott magával. Az egyiké igen hamar csordulásig megtelt, a másiké viszont teljesen üres ma* radt. Az üreskezű angyal megkérdezi a másiktól: - Mit gyűjtesz te, hogy oly hamar megtelt a kosarad?- Kéréseket, - felelte a másik. - Kéréseket és könyörgéseket mindenféle égi ajándékért. Hát te mit gyűjtesz?- Ó, én hálaadásokat gyűjtök a kapott ajándékokért!
